Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az elkövetkezendő időszakban új törvényeket alkotunk majd, nem pedig a régieket toldozzuk-foltozzuk - mondta Hoffmann Rózsa (KDNP) a Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás? című tanácskozáson a Magyar Tudományos Akadémián. A szükséges változtatások közül a NAT visszaállítását, az érettségi rendszer újragondolását, a differenciált oktatás megteremetését, a pedagógusok anyagi és szakmai tekintélyének növelését és a felvételi rendszer felülvizsgálatát emelte ki.
Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére az MTA-n megrendezett szakmai konferencián Hoffmann Rózsa kifejtette: a tradíció erősítése érdekében normatív pedagógiai rendszerre van szükség. Hangsúlyozta a Nemzeti Alaptanterv megerősítésének szükségességét, annak feltöltését a nemzeti műveltség alapjait szolgáló tartalommal, amely mellett fontosnak tartja az iskolák autonómiáját is. A szakmai önállóság mértékét pedig az időkeret 5-15 százaléka között látja optimálisnak.
A politikusnő szerint az érettségi rendszer újragondolására is szükség van, hiszen az az utóbbi időben lefelé nivellált. "A mai érettségi rendszerben 20 százalék az elégséges szint, míg az unióban átlagosan 50 százalékot kell teljesíteni a kettes érdemjegyért" - mondta.
A sokszínű iskolarendszerről, mint a hazai oktatás másik erősségéről elmondta: az elmúlt években az együtt vagy külön nevelésről szólt a vita, amelyet az integráció és szegregáció harcaként értelmeztek a politikusok. Hoffmann szerint azonban a differenciált oktatás kell, hogy a cél legyen, amely minden gyerek számára a legjobb fejlesztést teszi lehetővé. Ennek érdekében úgy véli, az átjárhatóságot kell erősíteni, azt a gyakorlatot, hogy egy később a fejlődésre körülményei, vagy egyéni fejlesztése miatt megérő gyerek számára nyitva álljon a váltás lehetősége. Ehhez fogadó iskolák erősítését, a felzárkóztató iskolák beépítését és a szakképzésbe foglalt gyakorlati idő eltöltésének díjazását látja szükségesnek Hoffmann.
A harmadik elemről, a pedagóguspolitikáról elmondta: ez részben pénz, részben program kérdése. A cél mindenesetre az, hogy egy pedagógus házaspár biztonsággal tudja felnevelni két gyermekét, az anyagi biztonság megteremetése mellett pedig fontos, hogy növekedjék a pedagógus pálya tekintélye is. "Ezt segíti az országgyűlés előtt fekvő törvénymódosító javaslat, amely csak egy a tervezett több száz módosítás közül" - hangsúlyozta. A felvételi rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott: írott tesztekkel nem lehet mérni a pedagóguspályára lépők alkalmasságát, ezért a kiválasztás folyamatán is változtatni kell.
Végezetül felhívta a figyelmet: az új kormány az oktatás terültén új törvények alkotására készül, nem pedig a régieket akarja toldozni-foltozni. Sólyom László köztársasági elnök ugyanezen fórumon azt hangsúlyozta: semmilyen kiadást nem szabad sajnálni az oktatás teljes rendszerének újjáépítésére; ebben nyilvánulhat meg egyértelműen a kormányzat elszántsága, hogy valóban rendbe akarja hozni az oktatásügyet. Hozzátette, a cigányság integrációjának az iskola az útja.
