„Nálunk a politikai elit jobbára 6, 8 osztályos gimnáziumokba járatja a gyerekeit, csak a többieknek akarja fenntartani a 8+4-es rendszert” – e sommás társadalomkritikát fogalmazta meg a civilben szociológus Magyar Bálint SZDSZ-képviselő a Népszava hétfői számában. Tette az egykori oktatási miniszter mindezt indoklásként is annak kapcsán, hogy frakciótársával, Sándor Klárával a közoktatási törvény módosítására nyújtott be javaslatot.

Az indítvány lényege, hogy 2011-től az általános iskolák ötödik és hatodik osztályában sem szakrendszerű (tantárgyakra bontott) oktatás folyna. Ezzel gyakorlatilag megszűnne a gimnáziumkezdés lehetősége 10 éves korban, más kérdés, hogy az ilyen szerkezetváltó gimnáziumba igyekvők így – a szintén elitintézményeknek tartott – 6 osztályos középiskolákba áramolhatnak majd. Hogy az elit gyermekei jelentős számban járnak a hosszított középiskolai osztályokba, oktatáskutatók már a kilencvenes évek közepétől érzékelték, akkor azonban oktatási miniszterként Magyar nem szánta rá magát ellenük radikális lépésre. Később viszont úgy tűnt, nyugvópontra jut az ügy – a Jelentés a magyar közoktatásról, 2007 című kötet szerzői a szerkezetváltó iskolák számának stabilizálódását, sőt némi csökkenését tapasztalták.

A vihar egy pohár vízben tombol – legalábbis statisztikai szemszögből nézve. Magyarországon az összesen 620 gimnáziumból a nyolcosztályosok száma 80 körül van, ott 16 ezer 5–8. évfolyamos diákot oktatnak, ami a korosztály összlétszámának körülbelül a 4 százaléka. Ráadásul a 80 iskola területi elhelyezkedés és fenntartói hovatartozás szerint meglehetősen vegyes képet mutat. Találhatók köztük patinás egyházi és országos hírű állami elit középiskolák, de például olyan is, mint a lakótelepi iskolából kinőtt, és sokak által ma is csak a Kilences iskolaként emlegetett nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Iskola. Ennek igazgatója, Kantár Attila mindössze nevetéssel reagál a HVG azon kérdésére, hogy a politikai elit iskolájának tekintik-e magukat. A városi fenntartású nyíregyházi Arany 75 százalékos felsőoktatási felvételi aránnyal büszkélkedhet, ami megegyezik az iskolatípustól független országos átlaggal. Szintén a települési önkormányzat tartja fenn az érdi Vörösmarty-gimnáziumot, ahol négy- és nyolcosztályos gimnáziumi csoportok párhuzamosan működnek. És bár a hosszabb gimnáziumi csoportokban jobbak a tanulmányi átlageredmények – esetükben tavaly ez 4,62 volt, szemben a hagyományos gimi 4,28-os átlagával –, az érdemjegyek nem azt jelzik, hogy a 4 osztályos csoportokban tombolna a kontraszelekció.

Ez a javaslat merénylet az oktatás eredményessége ellen – véli Hoffmann Rózsa, a KDNP parlamenti képviselője, aki a budapesti Németh László Gimnázium igazgatójaként 1989-ben főszerepet vállalt az első nyolcosztályos gimnázium létrehozásában. Elmondása szerint már akkor sem a politikai akarat, hanem a tanárok innovativitása és a kedvező szülői fogadtatás teremtette meg a tehetségek korai kiválasztásának és gondozásának lehetőségét. Az azóta eltelt időszak mindenben igazolta a várakozásainkat – mondta a képviselőnő, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a nyolcosztályos gimnáziumoknak máig nincsenek központilag meghatározott minőségi paramétereik.

A Magyar-féle módosító javaslattal Hoffmann szerint más baj is van, „hemzsegnek benne a szakmai dilettantizmust tükröző hibák”. Ezek között említi a házi feladat tilalmát, holott – mondta a szakirodalomra hivatkozva – ez mással nem helyettesíthető eszköz, ami markánsan javítja a tanulmányi eredményeket. A terv ellenzőinek ugyanakkor, úgy tűnik, elsősorban a 8 osztályos gimnáziumok likvidálásával van bajuk. Egyelőre erre hegyezte ki véleményét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely az elképzelést visszalépésnek tekinti. Óvatosabban elutasító a Fidesz, amely kormánypártként egykor a szerkezetváltó iskolákat nem túlságosan preferálta. Oktatáspolitikusuk, Sió László azzal érvelt a közoktatás szerkezetének változtatása ellen, hogy a mai struktúra alkalmas arra, hogy minden gyerek megtalálja benne a tanulási utat.

Nem pártolja a változtatást Tatai-Tóth András MSZP-képviselő sem, igaz, ő úgy fogalmazott, hogy most nincs pénz az átállásra, azaz fontosabb lenne másra – például pedagóguskarokra, tanártovábbképzésre – költeni. Igaz, az MSZP-nek már tetszik a javaslatnak az az eleme, hogy az alapkészségek alsó tagozatos fejlesztését valahogy vigyék át az 5., 6. évfolyamokra is. A kérdésben leginkább kompetens Oktatási és Közoktatási Minisztérium egyelőre hezitál, bár állítólag Hiller István miniszter és Arató Gergely államtitkár „személy szerint” szimpatizál a Magyar-tervezettel. Hivatalosan viszont a tárca csak annyit közölt a HVG-vel, hogy „tanulmányozzák és megvitatják” a javaslatot.

Tömöry Ákos