Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állítja egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.

Mindazonáltal, a Facebook-felhasználók több mint háromnegyede állította azt, hogy a közösségi hálózat nincsen különösebb hatással a tanulmányaira.

„Azt nem mondhatjuk, hogy a Facebook használata rosszabb tanulmányi átlaghoz vezet, vagy annak köszönhetően csökken a tanulásra fordított idő – de találtunk közöttük kapcsolatot” – mondta Aryn Karpinski, az Ohioi Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzője.

Noha ez egy relatív kicsi, előzetes tanulmány, mindenestre az első abban a sorozatban, amely kapcsolatot keres a felsőoktatásban tanulók Facebook-használata és tanulmányi eredményük között.

Mint kiderült, a tanulmányban részt vettek átlaga Facebook-tagok esetében 3,0 és 3,5 közé esett, míg a közösségi site-okat kerülőknél 3,5 és 4 közé. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a felhasználók átlagosan heti 1-5 órát töltöttek tanulással saját bevallásuk szerint, míg a többiek 11-15 órát.

A tanulmányban 219 ohioi egyetemi hallgató vett részt, 102 diplomaszerzés előtt állt, 117 pedig doktorandusz képzésben vett részt. Közülük 148-an voltak fenn a Facebook-on. Arányában kifejezve, a diploma nélküliek 85 százaléka, míg a diplomásak 52 százaléka volt regisztrált felhasználó. A kutatási eredmények azt is megmutatták, hogy azok a diákok, akik dolgoztak az iskola mellett, kevésbé égtek Facebook-lázban, mint azok, akik különórákon vettek részt.

A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM tárgyak) és üzleti szakok hallgatói jóval inkább érdeklődtek a Facebook iránt, mint a humán vagy a társadalomtudományi szakokon tanulók.

Karpinski szerint, noha további tanulmányok is szükségesek, valószínűleg a STEM-esek sokkal több időt töltenek a világhálón, ezzel magyarázható magasabb Facebook-aktivitásuk is.

Viszont nem találtak kapcsolatot sem nem, sem etnikai hovatartozás alapján – inkább a fiatalabbak, és a nappalisok voltak a leginkább Facebook-függők.

Karpinski nyomatékosította, hogy az eredmények nem jelentik konkrétan azt, hogy a Facebook-használat közvetlenül eredményezne rosszabb átlagot, valószínűleg olyan jellemvonások játszanak szerepet, melyek kapcsolatba hozhatók a Facebook-tagság és az alacsonyabb átlag között. De az tény, hogy aki Facebook-felhasználó, annak rosszabb az átlaga.

„Gondoljunk csak bele, ha nem volna Facebook, akkor a diákok más elfoglaltságot találnának a tanulás helyett. Ám az alacsonyabb átlag annak is betudható, hogy a diákok túl sok időt töltenek az interneten.”

Karpinski szerint a Facebook bizony népszerű a fiatalok között, ám ő maga nem használja, értelmetlennek tartja.