Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Számos területen, így a gazdaságban, az idegenforgalomban és a vendéglátó-iparban ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni komoly nyelvtudás nélkül. A gazdasági irányú egyetemeken és főiskolákon, minimum egy, máshol két szakmai nyelvvizsga megszerzése a diploma kimeneti feltétele. Ezt a legtöbb iskolában nem lehet mással kiváltani, néhány egyetemen azonban az általános felsőfokú nyelvvizsgát is elfogadják. Mit tegyen hát a diák? Ebben segít eligazodni a Business Focus Gazdasági Nyelvstúdió intézményvezetője, Csókayné Fényi Andrea:
Miért érdemes általános nyelvi helyett rögtön szakmai nyelvvizsgát letenni?
A kérdés nem elsősorban az, hogy miért, hanem inkább az, hogy kinek. Annak érdemes szakmai nyelvvizsgát tennie, aki a jövőjét közgazdasági területen képzeli el; és ehhez a közgázon, külkeren, vagy más közgazdasági diplomát adó felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni.
Mitől jobb az ő esetükben a szakmai nyelvvizsga?
Bizonyos szempontból egyszerűbb, és még is többet ad, ugyanis 15 témaköre által körülhatároltabb, mint egy általános nyelvvizsga, ahol aztán az élet bármely területéről kérdezhetnek. Emiatt könnyebben átfogható, szóanyaga egyszerűbben elsajátítható, és nem utolsó sorban nem szükséges a diáknak két külön C típusú nyelvvizsgát letenni, elég helyette a szakmai anyaggal bővítettet változat, ami később a diplomához így is, úgy is elengedhetetlen lesz. De mivel középfokról van szó, természetesen itt is alapfeltétel, hogy a vizsgázó az alapnyelvet középfokú szinten tudja, hiszen erre a biztos alapra épülnek rá a szaknyelv elemei. Továbbá a felsőfokú tudás megszerzése bizony komoly minőségi lépést jelent és sokkal nehezebb itthon, nem anyanyelvi környezetben elsajátítani, mint megtanulni 15 szakmai témát, plusz szókincset.
Mennyire jelentős a különbség a kettő között, a gyakorlatban egy munkatárgyalás ugyanis nem csak szakmai részt tartalmaz.?
A szakmai nyelvvizsga letételéhez, mint ahogy említettem szükséges egy általános nyelvtudás. Abban az esetben, ha az ember nem ismeri a nyelvet, a szakmai részt sem fogja tudni.
Noha nálunk kizárólag szakmai nyelvoktatás van, a hosszú évek tapasztalatai alapján minden nyelvet kibővítettünk egy alapozó kurzussal. Ez a 40 óra azok számára jó, akiknek még nem kellőképpen megalapozott a tudása a szakmai nyelvvizsgára való felkészítéséhez. Az alapozó kurzus viszont már eleve több mint egy általános nyelvi tanfolyam, hiszen az egészet gazdasági környezetre építjük fel.
Aki nem akar közgazdász lenni, de vonzónak találja a fent említett okokat, szintén választhatja a szakmai nyelvvizsgát?
Igen, mert szakmai anyaggal bővített általános „C” nyelvvizsga bizonyítványt fog kapni, ami többet nyomhat a latba. Persze nem feltétlenül több, abban az esetben, ha egy általános nyelvi tudással vesszük egy kalap alá.
Általános nézet, hogy a nyelvvizsgák inkább az elmélethez kötődnek, mintsem a gyakorlathoz. Ez pedig a szakmai nyelv esetében nagyon fontos is lehet...
Már amelyik. Vannak olyan típusú nyelvvizsgák, amelyek inkább az elméleti dolgokra helyezik a hangsúlyt, de egyre több a kommunikáció és gyakorlatorientált vizsga. Ez egyébként egy általánosan megfigyelhető tendencia a nyelvvizsgák területén, legyen szó egy vagy többnyelvű vizsgáról.
Az sem mindegy, hogy ki oktat: fontos, hogy ne csak a nyelvhez értsen, hanem a témához is?
A szaknyelvi nyelvoktató nem csak nyelvtanár. Fontos, hogy az adott szakmában rendelkezzen azokkal a tapasztalatokkal, amelyek révén teljesen átlátja az adott szférát. Ez csak így működik. A mi tanáraink szaknyelvi vizsgáztatók, azaz a nyelvtanári diplomájuk mellett vagy közgazdasági diplomával, vagy specifikus nyelvvizsgáztató minősítéssel rendelkeznek.
Mit tudsz ajánlani azoknak, akik döntés előtt állnak?
Annak, aki külföldön kíván elhelyezkedni, vagy a benne van a pakliban hogy külföldre megy, annak a Londoni Kereskedelmi Kamara egynyelvű LCCI nyelvvizsgára való felkészítést ajánlom, akinek csak és kizárólag a diplomájához kell, és valószínűleg itthon marad, annak a szakmailag nagyon elismert és a közhiedelemmel ellentétben, nem kivitelezhetetlen, OECONOM nyelvvizsgát javaslom.
LCCI nyelvvizsga - ne keverd össze!
Miért jobb az LCCI ebben az esetben?
Az LCCI szintén akkreditált nyelvvizsga, itthon minden felsőoktatási intézményben elfogadják, plusz a világ további 88 országban, hiszen egy nemzetközi nyelvvizsgáról van szó és rendkívül gyakorlat orientált.
A világháló roskad a különböző nyelvoktató oldalaktól, miért nem tanácsolod kizárólag az internetet a nyelvvizsgára készülőknek?
Tapasztalatom azt mutatja, hogy bizony szükség van a személyes kontaktusra. Legyen szó bármilyen nyelvről, az e-learning nem a leghatékonyabb eszköze az elsajátításnak. A legeredményesebb a régi, ódivatú nyelvoktatás, amikor a diák és a tanár leülnek egymással szemben. A jó tanár motivál, hajt, számon kér, bátorít, segít. Az ember már csak egy ilyen lény, hogy szüksége van erre, mert magától a neten is inkább csak chat-elne, mint tanulna. Legalábbis ez a hosszú évek tapasztalata.
