Az Egyesült Királyság oktatási és kulturális kapcsolatokat építő nemzetközi szervezete szerint a brit egyetemek nyerhetnek a gazdasági válságon.
Mivel a gyengülő font hatására a tengerentúli diákok a brit oktatási intézmények mellett döntenek továbbtanulási kérdéseikben, az ország egyetemei nyerni fognak a gazdasági válságon – állítja a British Council.
Az Egyesült Királyság gazdaságához csak tandíj formájában 2,5 milliárd fonttal járulnak hozzá a külföldi tanulók – a brit egyetemek pedig mindinkább erre a bevételi forrásra támaszkodnak. Mindazonáltal, a tanulók számára a hitelválság egyet fog jelenteni a globális felsőoktatási piacon kialakuló ádáz versennyel.
A sterling esésének eredményeként egyre több indiai, kínai és nigériai tanul majd a szigetországban. A British Council előrejelzése szerint 2015-ig 26 százalékkal nő Nagy Britannia részesedése, szemben a versenytársak által 2006-ban jósolt 12,5 százalékkal. „Ez megerősíti azt a 2000 óta tartó trendet, mely során Anglia piaci részesedése tartós növekedésnek indult.”
Tehát, a gyengülő font vonzóvá teszi a brit oktatást, a tanulók globális számának növekedése pedig szintén azt eredményezi, hogy emelkedik az Egyesült Királyságban tanulók száma. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2010-re már 30 ezer indiai diák tanul a szigetországban, míg 2015-re ez meg is duplázódik.
„Indiában egyre nagyobb az igény a felsőoktatásra, az előre jelzések szerint ez pedig tovább erősödik az elkövetkezendő időszakban – köszönhetően a növekvő jövedelemszinteknek és a népességnek” – áll a jelentésben. Olyannyira, hogy 2015-re 8 százalékkal emelkedik az iskoláskorúak száma. Ráadásul, a felsőoktatás iránti igény csak fokozódik a gazdasági hanyatlásban, mivel az emberek úgy vélik: magasabb képzetséggel jobbak a kilátásaik.
Mindazonáltal, a globális oktatási piacon egyre erősebb a verseny, hiszen azok az országok, amelyekből eddig Britannia szívta fel a tanulókat, saját oktatási rendszerüket fejlesztik. A nemzetközi szervezet gazdasági előrejelzésre épülő kutatása szerint a változó demográfiai tényezők, a diákok ártudatossága, és az otthontanulás lehetősége bizonyára csökkenteni is fogja a keresletet. Ám a posztgraduális képzések iránti igény töretlen marad, bár a diákok toborzása ezen a szinten nem annyira költséghatékony, mivel mindössze egy-két évről van szó. Ha az egyetemek nem változtatnak taktikájukon, és a tengerentúlról érkező állomány kezelési módjáról, veszteségeket fognak elszenvedni – figyelmeztetett a jelentés.
Pat Killingley, a szervezet felsőoktatási igazgatója, elmondta: „A gazdasági hanyatlással egy időben bekövetkezett sokmilliárdos globális oktatáspiaci változások miatt az egyetemek egy újfajta helyzettel szembesülnek, mely lehetőségeket és veszélyeket is rejt. A túléléshez és a hízáshoz az új piaci feltételek között nem elég ugyanabból többet nyújtani.”
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
