Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A tavalyi csaknem 47 százalékos aránnyal szemben az idei felvettek 44,6 százaléka rendelkezett valamilyen fokozatú nyelvvizsgával - derült ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb elemzéséből. Ha alacsony százalékponttal is, de csökkent tehát a felsőoktatásba bekerülők nyelvtudásszintje, legalábbis ami a nyelvvizsga bizonyítványt illeti.
A nyelvvizsga bizonyítvány ugyan nem egyenértékű a magabiztos nyelvismerettel, mégis valószínű, hogy egy jó idegennyelvi kompetenciájú, felsőoktatás előtt álló tanuló megszerzi a hivatalos papírformát tudása igazolására, már csak az ezért járó többletpontok okán is.A nyelvvizsgával rendelkező felvettek aránya csökkent ugyan tavalyhoz képest, magas nyelvvizsga arányt mutatnak ugyanakkor az osztatlan képzésre felvettek, nekik 80 százalékuk rendelkezett tavaly és idén is valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ebből több mint 20 százalékuknak van felsőfokú nyelvvizsgája, valamint több mint 50 százalékuk rendelkezik középfokú bizonyítvánnyal. Az alapképzésre felvettek között ez az arány jóval alacsonyabb, a felvettek harmadának van közép, és valamivel több, mint 10 százalékuknak felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványa.
A munkarendeket vizsgálva a nappali képzésre felvettek között a legkiugróbb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, míg a nappali alap és egységes, osztatlan képzésre felvettek 56 százaléka szerzett már korábban valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítványt, addig a levelező munkarendre felvettek 33, az esti képzésre felvettek 38, a távoktatásban tanulmányaikat megkezdők pedig 35 százaléka tud felmutatni államilag elismert nyelvtudást igazoló papírt. A képzési területek között nagy különbségek mutatkoznak. A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező felvettel a bölcsészettudományi képzési terület büszkélkedhet, de ezen a területen tanul az egyik legtöbb közép-és alapfokú nyelvvizsgával rendelkező is.
A felsőfokú nyelvvizsga felülreprezentáltságának vélhető oka, hogy az ehhez a képzési területhez tartozó nyelvszakok már belépéskor elvárnak az adott nyelvből tett emelt szintű érettségit, vagy nyelvvizsga-bizonyítványt. Hasonló oka lehet, hogy a második legmagasabb arány a gazdaságtudományi képzések esetében látszik. Sok felvett rendelkezik még nyelvvizsgával az orvosi- és egészségtudományi területen, itt tanul a legtöbb középfokú nyelvvizsgával felvett hallgató, valamint a jogi és igazgatási területhez tartozó szakon, ami alátámasztja az egységes, osztatlan képzésekre felvettek magas nyelvvizsgaarányát. A felvettek közel felének a természettudományi, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen is van nyelvvizsgája - hat képzési terület esetében viszont 40 százalék alatt maradt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bekerültek aránya. Ilyen többek között az agrár, a sporttudományi, a pedagógus és a művészetközvetítési képzési terület.Forrás: felvi.hu