szerző:
Eduline

A népszerű szakokon évek óta kevés az állami ösztöndíjas hely, az albérletek ára meredeken emelkedik, és a vonatjegyre is egyre több pénzt kell félretenni − ezek a tényezők akár versenyelőnybe is hozhatnák a vidéki egyetemvárosokat, a vidéki hallgatók egy része mégis Budapesten tanulna tovább. Pedig Budapesten kívül is van egyetemi élet, nem is akármilyen. A Campus Plusz 2017 cikke.

Oxford, Heidelberg, Krakkó, Leuven, Montpellier − mi a közös bennük? Egyik város lakossága sem éri el az egymilliót, sőt Oxfordban, Heidelbergben és Luvenben kevesebb mint 200 ezren élnek, mégis ezek Európa legjobb egyetemvárosai, legalábbis a Condé Nast Traveler 2014-es rangsora szerint. A tízes listára − amelyre egyébként Szeged is felkerült − egyetlen főváros sem került fel, ez pedig jól jelzi, hogy nem csak a többmilliós metropoliszokban lehet megtapasztalni az „egyetemista létet”, több országban a felvételizők többsége nem fővárosi intézményt választ.

Oxford. A világ egyik legjobb egyetemvárosa

Itthon még mindig Budapest tarol, már ami az egyetemisták számát illeti. A 2017-es felvételi népszerűségi listájának első kilenc helyén valamelyik fővárosi egyetem kara áll, és a top 20-ba is csak öt vidéki kar került be. Fábri György, az ELTE felsőoktatás- és tudományszociológiával is foglalkozó egyetemi docensének számításai szerint 2005 és 2016 között is erősödött a magyar felsőoktatás Budapest-centrikussága: míg 2005-ben a hallgatók 46, 2016-ban már 57 százaléka tanult fővárosi egyetemen, vagyis tízből hat egyetemista Budapesten tölti a hétköznapjait.

Mennyi az annyi?

Pedig a vidéki egyetemvárosok olyan előnyt tudnak felmutatni, amit Budapest nem: egy fővárosi egyetem elvégzése (hacsak nem budapesti vagy Pest megyei a hallgató) jóval többe kerül, mint egy vidéki egyetem diplomájának a megszerzése. Az önköltség összege például fontos tényező lehet az intézmény kiválasztásakor − ha nem jön össze az államilag támogatott képzés, ez komoly anyagi terhet jelent, hiába lehet fedezni a tandíjat a diákhitel 2-vel. A legnépszerűbb szakokat összehasonlítva gyorsan kiderül: még a nagyobb vidéki felsőoktatási intézmények is valamivel alacsonyabb összegű tandíjat kérnek az önköltséges hallgatóktól, mint a fővárosi egyetemek, a különbség akár 100 ezer forint is lehet szemeszterenként. Egyedül az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész szakot megcélzók nem bízhatnak ebben, ezeknek a képzéseknek az önköltsége ugyanis országszerte egységes. 

Így trükközhettek egyetemistaként, ha több ezer forintot szeretnétek spórolni

Hogyan spórolhattok meg több ezer forint havonta a vonatjegyen vagy a jegyzeteken? Hogyan vásárolhattok színházjegyet féláron, hogyan mehettek múzeumba teljesen ingyen? Megmutatjuk. #campuslife Tankönyv helyett digitális jegyzet Több ezer forintot spórolhattok a tankönyveken, ha online elérhető anyagokból tanultok. A Digitális Jegyzetszolgáltatással például az ötven legfontosabb gazdasági tankönyvet és jegyzetet ingyenesen érhetitek el a www.vilagraszolo.com oldalon.

Az elmúlt évek fővárosi ingatlanár-emelkedése valószínűleg még a tandíjnál is jobban aggasztja a hallgatókat, a budapesti egyetemek közelében 130 ezer forintos bérleti díj alatt ugyanis szinte lehetetlen legalább 60 négyzetméteres lakást találni − vagyis egy egyetemista még akkor is 30-40 ezer forintot kénytelen félretenni havonta a lakbérre, ha két lakótárssal együtt él, és ebben az összegben a rezsi még nincs is benne. A vidéki nagyvárosokban is emelkedtek az albérleti díjak, de még így körülbelül fele áron lehet lakást bérelni.

Bérlés helyett lakásvásárlás? Mikor éri meg egyetemistának lakást venni?

A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért? Fontos családi döntés, hogy a gyermek továbbtanulásakor, kollégiumi férőhely hiányában, a lakhatást lakásbérléssel vagy saját lakás vásárlásával oldják meg.

A kollégiumi árakban nincs nagy különbség a főváros és a vidéki egyetemvárosok között, a probléma inkább a férőhelyhiány − a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) becslése szerint a legnagyobb gondban a Budapesten tanuló vidéki hallgatók vannak, az egyetemi kollégiumokban ugyanis 32 százalékos a túljelentkezés. Vidéken vegyes a kép − van, ahol elegendő férőhely van, máshol sokan csúsznak le a kedvezményes lakhatási lehetőségről −, de a HÖOK adatai szerint összességében ott is túljelentkezéssel kell számolni.

Kampusz+élet

Persze nem ez az egyetlen előny, amit a Campus Plusznak nyilatkozó, vidéki egyetemvárosokban tanulók említenek. A nagyobb egyetemek a nemzetközi és a hazai rangsorokon is előkelő helyen szerepelnek, a szakkínálat bőséges, „ha pedig kifogsz egy olyan várost, ahol valódi kampusz van, szinte együtt lélegzel majd az egyetemmel és a többi hallgatóval, hiszen ugyanabban a boltban vásároltok, ugyanott ebédeltek, ugyanott sportoltok, ugyanott szórakoztok” − magyarázza a Miskolci Egyetemen néhány éve végzett Zsuzsa. Azt mondja, kisebb településről érkezve könnyebb megszokni egy száz-kétszázezer fős várost, „mint alkalmazkodni a kétmilliós Budapest folyamatos pörgéséhez”.

Utánajártunk, mi vár azokra, akik úgy döntenek, nem Budapesten, hanem egy nagyobb vidéki egyetemvárosban tanulnak tovább. Milyen a kampusz, hány férőhely van a kollégiumokban, milyen sportlehetőségek vannak az egyetemen, vannak-e szakkollégiumok? És végül, de nem utolsósorban: van-e „saját” fesztiválja a városnak?

Szeged

A Condé Nast Traveller 2014-ben Európa legjobb egyetemvárosai közé sorolta Szegedet, a város kulturális és gasztronómiai sokszínűségét kiemelve. Nincs klasszikus egyetemváros, a felsőoktatási intézmény épületei a belváros különböző pontjain elszórtan helyezkednek el. A havi diákbérlet 4000 forint, de az állami ösztöndíjasok ingyenes bérletre pályázhatnak az egyetemen. Hat karnak saját kollégiuma van, de működik öt „karközi” kollégium is.

©

Az egyetemen kötelező testnevelésórákat is teljesíteni, ehhez viszont egy sor lehetőség adott, csak néhány példa: korcsolya, kick-boksz, fallabda, ejtőernyőzés, jóga. Buli? Mi mást említhetnénk meg, mint a SZIN-t, vagyis a Szegedi Ifjúsági Napokat, amelyen legalább 80-90 ezren szoktak bulizni? A bérletárak ráadásul elmaradnak a „nagy” fesztiválokétól, a szegedi hallgatók pedig minden évben kedvezményt kapnak.

Pécs

Bármerre fordulunk Pécsett, egyetemi épületbe botlunk, közösségi közlekedéssel azonban gyorsan el lehet jutni a kollégiumoktól az oktatási épületekig. A pécsi kampusz legszebb − tanulásra, andalgásra legalkalmasabb − helye a botanikus kert. A havi közlekedési bérlet diákigazolvánnyal 3475 forint, tíz kollégiumban összesen 5000 férőhely van. Sport? Számos sportág közül lehet választani, de a legérdekesebb sportprojekt − szerintünk − a Táncoló Egyetem. Az intézmény hallgatói és oktatói jógázhatnak, salsázhatnak, hastáncolhatnak, kipróbálhatják a táncaerobikot, a magyar néptáncot és a latin táncokat is. Buli? A Fishing on Orfű olyan közel van Pécshez, hogy az egyetem is ezt ajánlja a vizsgákban kimerült hallgatóknak. A fesztivál idén már teltházas volt, hetekkel a buli előtt elfogytak a jegyek a már nemzetközi fellépőket is szerződtető fesztiválra. 

Debrecen

A legtöbb egyetemi épület Debrecen legszebb részén, a Nagyerdőben található, a hatalmas főépületet és annak díszudvarát a turisták is előszeretettel látogatják. A kampuszon bérbringarendszer is működik, az UniBike dokkolói az egyetemi épületek előtt találhatók. A havi közlekedési diákbérlet 3700 forint, az UniBike éves bérletért 5000 forintot kell fizetni.

©

A Debreceni Egyetemen összesen tizennégy kollégium és 4800 férőhely van, az intézmény honlapja szerint 2015-ben a jelentkezők 89 százaléka bekerült valamelyik kollégiumba. Számos sportág − például labdarúgás, kézilabda, floorball, tenisz, futsal − közül lehet választani, de rendszeresen szerveznek egyetemi és kari bajnokságokat is. Debrecennek is van saját fesztiválja, az idén tizedik születésnapját ünneplő Campus Fesztiválon fellépett már a Prodigy és Lukas Graham is, tavaly júliusban majdnem százezren buliztak együtt.

Miskolc

Milyen a kampusz? Város a városban. A Dudujka-völgy zöldövezetében lévő egyetemváros 85 hektáros, az oktatási épületek és a kollégiumok mellett sportlétesítményekkel, üzletekkel, gyorséttermekkel, klubokkal. A kampusz nagy részét az 50-es és 60-as években húzták fel. Az egyetem Bolyai Kollégiumában és az Uni Hotelben összesen kétezer férőhely van, a hallgatók több szakkollégiumhoz is csatlakozhatnak. A kombinált − vagyis a villamoson és buszokon is használható − bérlet diákigazolvánnyal 3900 forint. Sport? Aki az egyetemvárosba érkezik, garantáltan észre fogja venni a körcsarnokot  (ahogy a hallgatók hívják: az ufót), ahol többek között kosárlabda-, foci-, kézi- és röplabdameccseket is szoktak tartani, de a kampuszon több más sportlétesítmény is van. Olyan szokatlan sportoknak is lehet hódolni, mint az amerikai foci vagy a cheerleading. A miskolci egyetemistáknak 1977 óta saját fesztiváljuk van, a MEN, vagyis a Miskolci Egyetemi Napok. Háromnapos buli több színpaddal, főként magyar fellépőkkel és diákrektor-választással.

Győr

Az oktatási és kollégiumi épületek, sportlétesítmények zöme a miskolcihoz hasonlóan különálló egyetemvárost alkotnak − ráadásul a Mosoni-Duna tőszomszédságában, közel a belvároshoz. A helyi diákbérlet 2200 forintba kerül havonta. A Széchenyi István Egyetemen is van kötelező testnevelés, a kampusz területén edzőcsarnokok, kézilabda- és kosárlabdapálya, erősítő- és kardiotermek is vannak, de a legjobb, hogy − hol máshol, ha nem Győrött − kajakozni, kenuzni is lehet. A győri egyetemistáknak is van saját fesztiváljuk, a SZEN (Széchenyi Egyetemi napok). A 2017-es bulit áprilisban tartották, jó pár héttel a ZH- és a vizsgaidőszak előtt.

A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.