Mikor lesz a tavaszi szünet 2026-ban?

2026-ban tavalyhoz képest egy kicsivel korábban kezdődik a tavaszi szünet. Mutatjuk a pontos dátumot.

A 2025/2026-os tanév rendje szerint a tavaszi szünet 2026. április 2-től 12-ig.

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. április 1. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap április 13. (hétfő) lesz.

A tavaszi szünet után pedig szinte pikk-pakk jön az érettségi, ami május 4-én a magyarral indul. (Az írásbelik pedig május 22-én az olasszal érnek véget.)

Az emelt szintű szóbeliket 2026. június 3-10 között, a középszintű szóbeli vizsgákat 2026. június 15-e és július 1-e tartják majd.

A 2025/2026-os tanév második félévi dátumaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Elő a naptárral: itt van a 2025/26-os tanév második félévének menetrendje

Bár még nincs vége a téli szünetnek, ha a közoktatásban tanultok, érdemes már most átgondolni, hogy milyen fontos teendők várnak rátok a tanév második felében, főleg akkor, ha ebben a tanévben felvételiztek középiskolába vagy egyetemre. Összeszedtük nektek a második félév legfontosabb dátumait.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.