Odapörköltek a kormánynak: nem stimmel a matekozás a diplomák számával

Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendszeresen azzal válaszol, hogy nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban.

  • Eduline
pixabay.com

A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. A mikrocenzus friss adatai alapján a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest. 

Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont - mutatta be az oldal a legfrissebb felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. 

Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).

Az alapképzést követi az általánosságban 2 éves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most "duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.

Kérdésükkel megkeresték a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy "a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet, de azt is hozzátették, hogy "ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."

Nagy változások jönnek az egyetemeken: év végéig átdolgozhatják az ösztöndíjrendszert?

Zajlanak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne erre a kérdésre még az év végéig pontot tenni - erről Palkovics László beszélt kedden az Országgyűlés kulturális bizottságában. Az oktatási államtitkár jelezte: a HÖOK-kal folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.