A lap azt írja: a tervezet szerint az állami finanszírozású szakorvosképzést igénybe vevő rezidenseknek nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a szakvizsga megszerzése után legalább három évig teljes munkaidőben, illetve kétszer annyi ideig – legalább heti 18 órában – részmunkaidőben a közfinanszírozott alap- vagy szakellátásban dolgoznak.

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke a tervezetről a Magyar Nemzetnek azt mondta: a fogorvosok közül eddig is nagyon kevesen, a végzettek körülbelül tíz százaléka vehetett részt államilag finanszírozott szakképzésben.

Évente mindössze tizenhat friss diplomásnak volt lehetősége, hogy állami finanszírozott formában vegyen részt a szakképzésben. A többieknek fizetniük kellett a szakképzésért, nem is keveset, képzőhelytől függően havi 50-60 ezer forintot.

Ezt mégis sokan vállalták – mondta Hermann Péter. Kitért arra is: jó, hogy bővítik az állami támogatásban részt vevők számát, de kérdés, hogy eléri-e a célját az intézkedés, és ezután azok, akik eddig fizettek, a jövőben inkább a térítésmentes képzést választják-e, és vele az állami betegellátást. A szakember úgy véli, könnyen előfordulhat, hogy a támogatás ellenére sem vállalják a fogorvosok a röghöz kötést. Inkább továbbra is magánpraxisban dolgoznak, és a jövedelmükből könnyedén kifizetik a szakképzésük díját.

A fogorvosoknak nem feltétlenül kell szakvizsgát szerezniük ahhoz, hogy elkezdhessenek dolgozni. Akár rögtön a diploma megszerzése után is praktizálhatnak önállóan.