Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.
A nagymintás ifjúságkutatások közül most először jelent meg vizsgálati szempontként a fiatalok elvándorlásának problémaköre. Ennek ellenére máris kiderült, hogy a fiatalok hatodik leggyakoribb problématípusáról van szó a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 kötetben szereplő problémarangsor szerint.
Az elvándorlás közvetlenül a munkanélküliség után és a kapcsolati nehézségek problémaköre előtt szerepel a fiatalok problémaészlelési listáján. A fiatalok 7 %-a ezt a jelenséget tartja a legégetőbb problémának.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a Margón kívül című kötet nemrég jelent meg, a kutatók pedig ugyanabból az adatbázisból dolgoztak, mint a korábban már megjelent Magyar Ifjúság Kutatás 2016 szerzői.
A nyitottak és a bizonytalanok
Azon túl, hogy mennyire tekintik problémának a kivándorlást a fiatalok, az ő szándékait is felméri a kutatás. Kiderül, hogy minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. De a pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető. A témának van egy bizonytalan tábora is: a fiatalok 7 %-a nem tudja, hogy élne-e ilyen lehetőséggel, azonban nem is zárkóznak el mindettől.
Ez a korosztály a 20-24 éves korosztály, akik jellemzően középfokú végzettséggel rendelkeznek és vidéki városokban élnek. Többségük képzettségüknek megfelelő munkavállalás céljából költözne, de nyitottak más lehetőségek felé is. Érdekesség, hogy a budapestiek körében a legkevésbé, míg a vidéki nagyvárosokban élő fiatalok körében a leginkább jelentős ez a jelenség – derül ki Fazekas Anna, Nagy Ádám és Monostori Kristóf tanulmányából.
Miért mennének, miért maradnának?
Tízből hét fiatal a jobb megélhetés miatt menne külföldre. Ez a szempont azoknál a fiataloknál is megvan, akik egyelőre nem terveznek más országokban. Emellett a tapasztalatszerzés, az itthoni rossz anyagi körülmények, valamint a nyelvtanulás számítanak a legerősebb szívóerőnek – derül ki a kötetből.
Felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elsők között tartja őket itthon. A legjelentősebb visszatartó erő a család, de a baráti kapcsolatok is kiemelt szerepet töltenek be ebben a kérdésben. A harmadik szempont pedig, ami sokak számára meghatározó, az a hazához való kötődés - írják, hozzátéve: a bizonytalanságot igazolja azonban az is, hogy jelentős részük úgy gondolja, hogy egyedül nem mernek belevágni, vagy éppen úgy nyilatkoznak, hogy egyedül nincs lehetőségük megvalósítani a tervüket.