szerző:
Eduline

Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.

A nagymintás ifjúságkutatások közül most először jelent meg vizsgálati szempontként a fiatalok elvándorlásának problémaköre. Ennek ellenére máris kiderült, hogy a fiatalok hatodik leggyakoribb problématípusáról van szó a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 kötetben szereplő problémarangsor szerint.

Az elvándorlás közvetlenül a munkanélküliség után és a kapcsolati nehézségek problémaköre előtt szerepel a fiatalok problémaészlelési listáján. A fiatalok 7 %-a ezt a jelenséget tartja a legégetőbb problémának.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a Margón kívül című kötet nemrég jelent meg, a kutatók pedig ugyanabból az adatbázisból dolgoztak, mint a korábban már megjelent Magyar Ifjúság Kutatás 2016 szerzői.

A nyitottak és a bizonytalanok

Azon túl, hogy mennyire tekintik problémának a kivándorlást a fiatalok, az ő szándékait is felméri a kutatás. Kiderül, hogy minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. De a pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető. A témának van egy bizonytalan tábora is: a fiatalok 7 %-a nem tudja, hogy élne-e ilyen lehetőséggel, azonban nem is zárkóznak el mindettől.

Ez a korosztály a 20-24 éves korosztály, akik jellemzően középfokú végzettséggel rendelkeznek és vidéki városokban élnek. Többségük képzettségüknek megfelelő munkavállalás céljából költözne, de nyitottak más lehetőségek felé is. Érdekesség, hogy a budapestiek körében a legkevésbé, míg a vidéki nagyvárosokban élő fiatalok körében a leginkább jelentős ez a jelenség – derül ki Fazekas Anna, Nagy Ádám és Monostori Kristóf tanulmányából.

Miért mennének, miért maradnának?

Tízből hét fiatal a jobb megélhetés miatt menne külföldre. Ez a szempont azoknál a fiataloknál is megvan, akik egyelőre nem terveznek más országokban. Emellett a tapasztalatszerzés, az itthoni rossz anyagi körülmények, valamint a nyelvtanulás számítanak a legerősebb szívóerőnek – derül ki a kötetből.

Felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elsők között tartja őket itthon. A legjelentősebb visszatartó erő a család, de a baráti kapcsolatok is kiemelt szerepet töltenek be ebben a kérdésben. A harmadik szempont pedig, ami sokak számára meghatározó, az a hazához való kötődés - írják, hozzátéve: a bizonytalanságot igazolja azonban az is, hogy jelentős részük úgy gondolja, hogy egyedül nem mernek belevágni, vagy éppen úgy nyilatkoznak, hogy egyedül nincs lehetőségük megvalósítani a tervüket.

Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább

A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.