Elítélik a CEU ideológiai alapú megbélyegzését, követelik, hogy a kormány biztosítsa az egyetem működését – ezt írta közleményében tíz felsőoktatási szakkollégium, amelynek hallgatói aggályosnak tartják a felsőoktatás átalakításának irányait.
„Kiállunk a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett. Meggyőződésünk, hogy a CEU Budapesten maradása hazánk alapvető érdeke: a nemzetközi színvonalú oktatás, az egyetemen folytatott magas szintű kutatói munka, valamint az egyetemi oktatói gárda jelentős kapcsolati és tudástőkéje Magyarországot építi és gazdagítja. A CEU lehetőséget ad a magyar diákok számára, hogy itthon is versenyképes tudást és világszínvonalú diplomát szerezhessenek – és ne kelljen ezért kényszerből külföldre költözniük” – írják közös állásfoglalásukban.
Hozzáteszik: elítélik a CEU ideológiai alapú megbélyegzését, követelik, hogy a kormány biztosítsa az egyetem működését, „egyúttal pedig hagyjon fel az egyetemi és akadémiai szférát érő támadásokkal, a fiatal értelmiség ellehetetlenítésével, a jövő magyar szakembereinek és kutatóinak elüldözésével”.
A közleményt aláíró tíz szakkollégium - például az SZTE Eötvös Loránd Kollégium, a Eötvös József Collegium hallgatói közössége, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium - követeli az egyetemi autonómia tiszteletben tartását, illetve azt, hogy ne szüntessenek meg szakokat előzetes egyeztetés nélkül. „Követeljük az egyetemek pénzügyi hátterének stabilizálását, megfelelő források biztosítását valamennyi egyetem számára. Követeljük az egyetemi oktatáshoz méltó körülmények biztosítását az ország valamennyi egyetemén” – írják, hozzátéve: egy olyan ösztöndíjrendszerre van szükség, amely anyagilag tehermentesíti a hallgatókat, hogy „a munka ne legyen senkinek kényszer a tanulmányai alatt”.
„Aggályosnak tartjuk a felsőoktatási átalakítás folyamatát. Követeljük, hogy a továbbiakban diákokkal, oktatókkal, diákszervezetekkel szoros demokratikus együttműködésben folyjanak az átalakítási munkálatok. Követeljük, hogy az egyetemi oktatás célja ne a diákok termékké formálása, hanem gondolkodó, kompetens emberek képzése legyen” – emelik ki.
Egyre több egyetemista küzd lakhatási problémákkal a megnövekedett albérletárak és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt - állapították meg ingatlanjogi és közgazdász szakértők a Habitat for Humanity Magyarország és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
