1. Kötelező lesz a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi

A kormany.hu-n már nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét: a dokumentum szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk), és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Ha rábólintanak a módosításra, az új szabály 2020. január 1-jén lép hatályba.

Ez már biztos?

A kötelező emelt szintű érettségi évek óta vita tárgya, a nyelvvizsgához viszont - úgy tűnik - ragaszkodik a felsőoktatási államtitkárság. Erre a szigorításra valószínűleg a kormány is rábólint majd.

2. Eltűnik a hagyományos jelentkezési lap

A 2015-ös felvételin már csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felsőoktatásba - többek között ezt is tartalmazza a felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány.hu-n.

A módosítás 2014. december 16-án lépne hatályba, tehát először a 2015-ös felvételire jelentkezőket érintené. Hitelesíteni továbbra is kétféle módon lehetne: a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, aláírva és postán beküldve, illetve az ügyfélkapun keresztül. A legfontosabb kérdések és válaszok a 2015-ös felvételiről.

Ez már biztos?

Bár a módosítás még nem történt meg, biztosnak tűnik, a nyomtatott jelentkezési lap megszüntetéséről ugyanis már évek óta szó van.

3. Még két vizsga. Egy az elején, egy a végén

2015-től felmérné a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit a felsőoktatási államtitkárság, amely a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől.

A két kompetenciateszt célja egyrészt annak felmérése lenne, hogy mennyit fejlődtek a hallgatók a képzés ideje alatt, másrészt így kiszűrhetik azokat az elsőéveseket, akik könnyen elbuknának a vizsgákon - olvasható az új felsőoktatási koncepcióban.

A lemorzsolódás jelenlegi, 35 százalékos arányát 2020-ra 25 százalékra csökkentené a felsőoktatási államtitkárság: a kompetenciamérés eredménye alapján az alsó harmadba tartozó hallgatóknak ezért felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg "a lemorzsolódás csökkentése és az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjének javítása érdekében".

Ez már biztos?

Nem, a felsőoktatási stratégiát ugyanis még a kormánynak is el kell fogadnia, a kompetenciamérés bevezetéséhez pedig a felsőoktatási törvényt is módosítani kell.

4. Érettségi nélkül az egyetemre

Palkovics László felsőoktatási államtitkár az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy biztosítani kell az átjárást a szakképzés és a felsőoktatás között. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk” - mondta például a Heti Válasznak, míg a vs.hu-nak kedden úgy nyilatkozott: öt év munka után persze már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.

Ez már biztos?

Nem. Egyelőre maga az államtitkár is elég homályosan fogalmaz - nem tiszta például, milyen lenne az új típusú képzés, milyen felvételi követelmények lennének, és bármilyen felsőoktatási intézménybe bejuthatnának-e a szakképzésből kikerült diákok.

5. Több száz képzés szűnik meg

Azt már az október közepén nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégia is egyértelművé tette, hogy az államtitkárság néhány éven belül 10 700-ról 9100-ra csökkentené a meghirdetett képzések számát, a válogatás pedig már el is kezdődött. Ez nem azt jelenti, hogy végérvényesen eltűnik a magyar felsőoktatásból egy-egy szak, hanem azt, hogy a jelenleginél kevesebb egyetem és főiskola hirdetheti meg ezeket a képzéseket.

Ez már biztos?

Igen, a felsőoktatási államtitkárság már hetek óta tárgyal a profiltisztításról az egyetemek és főiskolák vezetőivel.