Januárban felvételizhetnek, valamint félidőben szigorú vizsgát kell tenniük, mielőtt rátérnének a disszertációjukra.
Az idei félévtől az egyéni fokozatszerzők felvételit követően léphetnek be a doktori képzésbe; hasonló komplex vizsgát kell tenniük, mint amit az új jogszabályi környezet a szervezett képzésben résztvevőknek ír elő félidőben.
- írja a semmelweis.hu az egyetem doktori iskolájának vezetőjével, Dr. Tímár Józseffel készült beszélgetése alapján. Az egyéni fokozatszerzők számára az első, már az új szabályok szerint szerveződő felvételire kerül sor január 17-én.
Az új egyéni fokozatszerzőknek továbbá háromról négy évre nöekszik a képzés hossza, ebből két év képzési fázis, két év disszertációs fázis. Az első két év után kerül sor a komplex vizsgára, mely hasonlatos a régi szigorlati rendszerhez. Félidőben a doktorandusz hallgató kutatási tevékenységét is vizsgálni fogják, ha ez megfelelő, akkor folytathatja tanulmányait.
Akiknek nem sikerül a fokozatszerzés, azoknál az állam a felére csökkentheti az egyetem felé nyújtott támogatást, a hiányt így átháríthatják a fokozatszerzásig a hallgatóra - vagyis mindenki igyekezni fog, hogy időben befejezze a tanulmányait.
Az új rendszerben az első két évben 40 százalékkal, míg a második két évben 80 százalékkal növekszik az államilag finanszírozott hallgatók ösztöndíja. "Szintén újdonság, hogy az egyéni fokozatszerzőknek is lehet témavezetője megfelelő feltételek mellett, ugyanakkor már a felvételinél egyértelművé kell tenni, hogy konzulenssel vagy témavezetővel dolgoznak" - írja a portál.
Kilencvenegy évesen szerzett doktori címet egy francia nő, aki több mint 30 éven át dolgozott diplomamunkáján. Colette Bourlier nyugdíjas tanítónő kedden védte meg kiváló minősítéssel Bevándorlók mint munkások Besanconban a 20. század második felében című diplomamunkáját a kelet-franciaországi Besancon egyetemén. Az idős doktorandusz saját tapasztalataira támaszkodhatott, mert tanítónőként hajdan analfabéta bevándorlókat tanított meg írni-olvasni.