Török Márk fellebbezett, az ítéletig biztosan ő a szegedi EHÖK elnöke

Az elnököt nem olyan fából faragták, hogy feladja pozícióját 12 év höközés után.

  • Eduline
Átlátszó Oktatás

Néhány nappal a határidő előtt, július 20-án nyújtotta be fellebbezését Török Márk az SZTE rektorának határozatával szemben, amely megsemmisítette tavaly szeptemberi megválasztásának eredményét - értesült az Átlátszó Oktatás az EHÖK-elnöktől. Az elnöki határozat június 22-én született.

Török egy tavaly szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt veszítheti el pozícióját, miszerint csak olyan hallgatói önkormányzati tisztviselő választható meg, aki korábban nem töltötte ki a módosításban maximalizált 4 évét a hallgatói önkormányzatban. Török 2004 óta hallgatói képviselő.

A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ahol az első fokú döntés már jogerősnek számít, azt a Kúriánál lehet megfellebbezni, azonban az már nem halasztó hatályú, mint a mostani eljárás. Törököt egyelőre hiába fosztották meg posztjától, a döntésig ő maradhat az SZTE EHÖK képviselője.

Az eljárásban Török arra hivatkozik, hogy a tavalyi módosításnak visszaható hatása van, hiszen a korábban korlátozások nélkül kitöltött mandátumát is számolják. Szerinte csak a 2015. szeptember 1. utáni időszakban megkezdett mandátumokat lehet számolni. Az EMMI jogértelmezését elfogadva a rektor azonban azért semmisítette meg Török megválasztását, mert annak nem visszaható hatálya van, hanem egyszerűen új választási követelményt fogalmaz meg a törvény. Hasonlóan érvel az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is.

A perre leghamarabb szeptemberben kerülhet sor. Mivel ez az első eset, így precedens értékű lehet az összes hallgatói önkormányzatra nézve, így a szintén problémás esetnek számító Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is, ahol szintén a túlkorosnak számító Bognár István Ádámot választották meg elnöknek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?