Az oktatói és hallgatói teljesítmény, valamint a kereslet dönt majd arról, milyen képzéseket támogat az állam, ehhez azonban pontos adatok kellenek – hangzott el egy csütörtöki felsőoktatási konferencián. A diplomáspálya-követési rendszer és az intézmények pénzügyi, szervezeti és akkreditációs adatait, valamint a tanulmányi eredményeket, a kutatási és oktatói kiválóság mérőszámait tartalmazó úgynevezett AVIR-rendszer orientációs pont lesz az államilag finanszírozott keretszámok elosztásánál – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.

Az új rendszerrel rosszul járnak majd azok az egyetemek és főiskolák, ahol rossz a végzettek elhelyezkedési aránya, az oktatók keveset publikálnak, és a jelentkezők száma is visszaesik – ezekkel párhuzamosan az állami támogatás mértéke is csökken.

Jog és gazdaság: jók az eredmények, mégsem kapnak állami támogatást

Az adatok nem minden képzési területen lesznek perdöntőek, sőt előfordulhat, hogy egy-egy szak éppen azért nem kap majd állami támogatást, mert túl jók az eredményei – ilyen például a jogi és a gazdasági képzési terület, amelyen a tervek szerint 2013 szeptemberétől egyetlen elsőéves sem tanulhat állami ösztöndíjasként.

„A diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy nyári interjúban.

Finanszírozási oldalról persze évről évre egyre kisebb szerepe lesz majd az adatoknak – legalábbis akkor, ha megvalósul a miniszterelnök által többször emlegetett „önfenntartó felsőoktatási” rendszer, amelyben minden hallgató maga finanszírozza a tanulmányait. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia szerdai ülésén pontosított: a közpénzt nem lehet teljesen kivonni a felsőoktatásból, de csak azokat a területeket kell támogatni, ahol nincs más megoldás.

Könnyebb lesz választani

A diplomáspálya-követési rendszert (DPR) – amely most még csak részben ad használható adatokat arról, hány hónap alatt találnak állást a pályakezdők, és a szakmájukban helyezkednek-e el – 2013 végéig kibővítenék. A rendszer 2008 óta működik, eddig 30 intézmény 50 ezer volt hallgatója vett részt a kutatásban, az eredményekről itt olvashattok, a Felvi Diplomán túl menüpontjában a teljes kutatási összefoglalót megtaláljátok.

A felsőoktatási helyettes államtitkár abban bízik, az eddiginél pontosabb adatok ismeretében a felvételizők könnyebben tudnak majd dönteni arról, melyik intézmény melyik szakára adják be a jelentkezési lapjukat. A diplomáspálya-követési rendszert kiterjesztenék a felsőfokú – új nevén felsőoktatási – szakképzést végzettekre, a szakirányú továbbképzésen tanulókra és a PhD-hallgatókra is.

Mit tud a mesterszakos, mit tud a BSc-diplomás?

A konferencián bemutatták a Magyar Képesítési Keretrendszert is, amely nyolc szinten, az általános iskola hatodik évfolyamától a doktori képzés végéig meghatározná, hogy az adott végzettséget megszerző diákoknak és hallgatóknak milyen tudással kell rendelkezniük. „Most a felsőoktatási képzési szintekre lebontva szeretnénk kidolgozni a kimeneti követelményeket” – mondta Derényi András, a projekt szakmai vezetője.

Európai szinten (European Qualifications Network) és több országban van ehhez hasonló keretrendszer, elkészülte után a magyar verziót ezekkel kell összevetni. „A keretrendszer a diákokat és a munkáltatókat segíti. Megtudják, hogy az egyes országokban szerzett képesítés milyen tudást jelent a gyakorlatban” – tette hozzá Derényi. A rendszer kiépítése hatással lesz az akkreditációs folyamatokra is: ha egy mesterképzésről kiderül, hogy a hallgatók nem érik el az elvárt tudásszintet, az adott szakot „le is fokozhatják”.