Úgy tűnik, továbbra is harcolniuk kell a felvételizőkért a brit egyetemeknek: a november közepéig tartó felsőoktatási...
Úgy tűnik, továbbra is harcolniuk kell a felvételizőkért a brit egyetemeknek: a november közepéig tartó felsőoktatási felvételi időszakban még kevesebben adták be a jelentkezésüket egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly – számolt be a The Telegraph.
A 2013-as kurzusokra összesen 120 ezer brit diák szeretne bekerülni – 13 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ez 10 százalékos csökkenést jelent. A brit állami egyetemek és főiskolák felvételi irodájának (UCAS) adatai szerint a külföldi diákokkal együtt összesen 145 ezren adták be idén a jelentkezésüket, míg 2010 ugyanezen időszakában még 180 ezren vágtak neki a felvételinek.
Ezzel bizonyossá vált, hogy a tandíj felső határának háromszorosára emelésének hosszú távú negatív hatásai is lesznek: 2013-ban várhatóan még kevesebben iratkoznak majd be a brit képzésekre, mint idén szeptemberben. Arról, hogy mely szakok maradtak ennek ellenére népszerűek, itt olvashattok bővebben.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
