szerző:
MTI

Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi...

Kötelező szakmai gyakorlat - hat hét után fizetés is járna
©

Az ombudsman a felsőoktatási hallgatók kötelező szakmai gyakorlata szabályozásának pontosítását kérte az emberi erőforrások miniszterétől annak érdekében, hogy a munkaadók érdekeltek legyenek a diákok fogadásában - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint Szabó Máté a fiatalok munkavállalási lehetőségeit áttekintő vizsgálatsorozatának keretében foglalkozott ezzel a kérdéssel, és azzal is, hogy a hallgatók a gyakorlat során hasznosítható tudást szereznek-e későbbi munkavállalásukhoz. Az alapjogi biztos kérdéseivel a felsőoktatásért felelős államtitkárhoz, különböző szakirányú felsőoktatási intézményekhez és hallgatói szervezetekhez fordult.

Az ombudsman a válaszokból megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények bizonytalanok az új felsőoktatási törvényben megszabott követelményekkel kapcsolatban, és eltérően értelmezik a szakmai gyakorlattal összefüggő egyes kérdéseket, jogviszonyokat. Így például különbözően ítélik meg azt, hogy szükséges-e együttműködési megállapodást kötniük a szakmai gyakorlóhellyel, milyen jogviszonyban áll a hallgató a gyakorlati hellyel, annak be kell-e jelentenie a hallgató munkavállalását az illetékes hatóságoknál, vagy hogy mikor, milyen jogviszonya alapján jogosult a hallgató társadalombiztosítási ellátásra - sorolták a példákat.

A közleményben további problémaként említették, hogy a hat hetet elérő szakmai gyakorlat esetén a munkáltató köteles munkabért fizetni a hallgatónak, ami a munkaadói fogadókészség ellen hat. Az egyik egyetem szerint a hallgatóknak sokkal fontosabb volna a gyakorlati tapasztalat, mint az illetmény.

Az alapvető jogok biztosa a szabályozás pontosítását kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Szabó Máté emellett felvetette, hogy csak a hat hétnél hosszabb szakmai gyakorlat esetében kellene kötelezni a munkaadót a bérfizetésre, illetve be lehetne vezetni adó- vagy járulékkedvezményt, amely növelné a munkáltatók fogadókészségét.