szerző:
Eduline

Megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és betűszótól? Egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy simán menjen az első egyetemi évkezdés.

Neptun, kreditek, gyűjtőszámla? Egy-kettőre belejöttök az egyetemi adminisztrációba
©

Neptun, ETR, CooSpace, Moodle

Az egyetemeken, főiskolákon az elektronikus tanulmányi rendszereken (Neptun vagy ETR) keresztül történik a beiratkozás, a tantárgyfelvétel és a vizsgákra való jelentkezés is. Ide viszik fel a személyes adataitokat, az érdemjegyeket, és itt intézhetitek az egyetemi pénzügyeiteket is.

Az első héten tartott eligazításon kapjátok meg a belépő-kódotokat (ETR-en EHA-kód, Neptunon simán Neptun-kód), és általában alaposan bemutatják, hogyan kell majd használnotok a rendszert.

Az ETR-hez tartozó CooSpace és a Moodle e-learning felületek, amelyek használata még mindig nem igazán elterjedt itthon. A tanárok ide töltik fel az előadáson levetített diasorokat, itt kérik a beadandókat vagy más házifeladatokat, sőt még online zárthelyiket, vizsgákat is tarthatnak.

Tárgyfelvétel

A tárgyfelvételnek több szakasza van: az előzetest már az előző félév vizsgái előtt is megtarthatják (tehát a gólyákat még nem érinti). Ilyenkor a regisztrációs vagy akár az első tanítási héten lesz lehetőségetek korrekcióra, amikor leadhatjátok a tárgyakat. A végleges lista a versenyjelentkezési időszakban, az oktatás első hetében dől el.

A tárgyfelvételnél és a vizsgajelentkezésnél ugyanakkora versenyfutás megy a helyekért, ezért érdemes már kész tervvel leülnötök a rendszer nyitásához: előre megnézhetitek, milyen tárgyakat hirdetnek meg: ami nagyon jónak tűnik, ott számíthattok a helyek gyors betelésére - ezeket vegyétek fel elsőként. A kötelező tárgyaknál annyi helyet szoktak meghirdetni, ahányan vagytok, így ott csak a jobb időpontokért versenyeztek. Ha betelt egy kurzus, akkor sincs minden veszve, az intézeteknél kérhettek létszámbővítést.

Gyűjtőszámla

A be- és kifizetésekhez úgynevezett gyűjtőszámlát használnak az egyetemek és főiskolák, amelyet a Neptunban/ETR-ben érhettek el. Ha önköltséges képzésre jártok, itt fizethetitek be a tandíjat, itt kell rendeznetek az utóvizsgadíjat és más tartozásokat, és ide érkeznek az ösztöndíjak is.

A saját bankszámlátokról erre kell elutalnotok a pénzt (megfelelő közleménnyel), ami pár napon belül meg fog jelenni az elektronikus felületen. Valamennyi pénzt mindig tartsatok a gyűjtőszámlán, mert vizsgaidőszakban megeshet, hogy nem lesz elég időtök átutalni egy utóvizsgadíjat, ami nélkül nem vehetitek fel a vizsgát. Utána bármikor vissza tudjátok utalni a pénzt a saját bankszámlátokra.

Minden infó elsőéveseknek

Ilyen ösztöndíjakra pályázhattok gólyaként.

Támogatások önköltséges hallgatóknak.

Nem olcsó mulatság az egyetemi évkezdés.

Mennyibe kerülnek a kollégiumok?

Ennyiért bérelhettek lakást az egyetemvárosokban.

A legfontosabb kérdések és válaszok a diákhitelről.

Ilyen gólyatáboroknak bulizhattok.

Hét hiba, amelyet minden elsőéves elkövet.

Nem vettek fel? Így lehet szuper a következő évetek.

Kreditek

Minden elvégzett kurzusért krediteket kaptok. Egy hároméves alapképzés alatt összesen 180, egy kétéves képzés során pedig 120 kreditet kell összegyűjtenetek, tehát félévente átlagosan 30 kreditnyi kurzust kell elvégeznetek.

Ennél lehet több és kevesebb is, arra viszont figyelni kell, hogy ha állami ösztöndíjasként az utolsó két aktív félévetekben nem szereztetek legalább 36 kreditet, automatikusan átsorolnak fizetős képzésre. Korábban 30 kredit volt a minimum, ezt a felsőoktatási törvény júliusban elfogadott módosításával emelték meg.

A másik irányban is van korlátozás, államisoknak csak a képzés elvégzéséhez szükséges kreditek 110 százaléka jár ingyen (háromévesen tehát 198), a többi után fizetni kell, úgynevezett kredittúllépési díjat. Az önköltséges hallgatók esetében nincs ilyen. Általában félévente is van egy limit (például 45 kredit), aminek a túllépéséhez kérvényt kell benyújtanotok - de ezt gyakorlatilag mindig engedélyezik is.

Egy adott kurzus kreditszáma számít a különböző tanulmányi átlagok vagy a diplomajegy kiszámításánál az érdemjegyet az adott kurzus kreditszámával súlyozzák, így minél több kredites a tárgy, annál többet ér.

Kötelező, kötelezően választható és választható tárgyak

A kötelező tantárgyakat mindenkinek teljesítenie kell a diploma megszerzéséhez, hogy pontosan meddig, az változó: vannak úgynevezett ráépülések, amikor egy adott tantárgyat (például Statisztika I.) meg kell szereznetek ahhoz, hogy felvehessetek egy másikat (Statisztika II.). Ez azért fontos, mert ha csúsztok az első tárggyal, akkor a másodikkal is csúszni fogtok, ezért érdemes már egy-két félévvel hamarabb megnézni, milyen tárgyakra épülnek rá mások.

A kötelezően választható tantárgyak (jellemzően szaktantárgyak) közül bizonyos kreditnyit kell felvennetek, a meghirdetett kurzusok közül ti választhattok.

A választható vagy szabadon választható tárgyaknál nincs mennyiségi megkötés, elméletben előállhat olyan helyzet is (bár a gyakorlatban nem túl valószínű), hogy egyetlen választható nélkül csináljátok végig az egyetemet, ha a kötelezőkből és a kötelezően választhatókból összejön a szükséges kreditmennyiség (alapszakon 180 kredit). Ha viszont nincs ennyi, akkor szabadon választhatókkal szerezhetitek meg. A szabadon választható tárgyakat általában nem csak adott szakra, hanem egész karra vagy intézményre hirdetik meg, így lehetőségetek van kicsit kikacsintani más területekre is.

Ezeken kívül léteznek még bizonyos "kritérium feltétel" tárgyak, 0 kreditért, ilyen szokott lenni a testnevelés. Ezeket teljesítenetek kell, de nem jár értük kredit. A részleteket a saját mintatantervetekben nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!