Megszólalt az ELTE rektora a BME-GTK kiválásának ügyében

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdaság- és társadalomtudományi karának kiválása és beolvadása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE) mindkét intézményt mélyen érintené - mondta Mezey Barna, az ELTE rektora szerdán a köztévén.

  • MTI
Fülöp Máté

A rektor szerint a diákok ebből nem sokat érzékelnének, mert arra törekednek, hogy a képzés helyileg ugyanott maradjon, csak a diplomán szerepelne egy másik intézmény, mint most. "Én azt gondolom, hogy ha mind a két oldalon felkészülünk és következetes a fenntartó álláspontja ebben a kérdésben, akkor meg lehet úgy oldani a kérdést és le lehet úgy vezetni a tárgyalásokat, hogy a legkisebb fájdalommal és a legnagyobb nyereséggel záruljon" - mondta a rektor a kar kiválásáról.

Hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa egyértelműen a gazdaság- és társadalomtudományi kar megtartása mellett foglalt állást, erről intézkedési tervet is elfogadott. Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: az intézmény rektora és kancellárja fordult a szenátushoz azért, hogy a testület nyilvánítsa ki elkötelezettségét a nyolc karral rendelkező BME egységének megőrzése iránt. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve hétfői ülésén kinyilvánította, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi kart "a BME szerves és lényeges részének tekinti, ezért továbbra is törekszik az egyetem integritásának megőrzésére, és ehhez kéri a fenntartó támogatását".

Októberben az Index írt arról, hogy a kar az ELTE-hez kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa - beleértve a gazdaságtudományi kar dékánját is - egyhangú állásfoglalást fogadott el, miszerint az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket oktató szervezetre. Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.