Megmenekült a Corvinus, vagy mégis feldarabolás vár az egyetemre?

„Nem vagyok benne biztos” – így válaszolt a Corvinus rektora egy keddi kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, mire...

  • Szabó Fruzsina

„Nem vagyok benne biztos” – így válaszolt a Corvinus rektora egy keddi kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, mire számít, megmarad-e az egyetem. Mészáros Tamás nem ok nélkül hezitált, a kilátások egyszerre biztatóak és aggasztóak: bár a felsőoktatási tervezet legújabb változata az állami intézmények között említi a Corvinust, a jogszabály arra is hagy kiskapukat, hogy a kormány bármikor, viszonylag rövid idő alatt átrendezze a felsőoktatási intézmények hálózatát.

Egy a Műegyetemnek, egy a gödöllői egyetemnek, egy az ELTE-nek?

„Meg is fogják tenni, mert olyan nincs, hogy minden marad a helyén, közben pedig több tízmilliárddal csökkentik a működési kiadásokat” – mondta Mészáros, aki szerint a Corvinus azért van még mindig veszélyben, mert a volt kertészettudományi egyetem karait "lehet, hogy a gödöllői Szent István Egyetemhez akarják csatolni”. Ha ez megtörténik, a most még hét karból álló egyetemnél már csak három marad, a közigazgatás-tudományi januártól ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozik majd.

A rektor szerint a három közgázos – a közgazdaság-, a gazdálkodás- és a társadalomtudományi – karról „sokan úgy gondolják, egy a Műegyetemhez, egy pedig az ELTE-hez kerülhetne”. A legsötétebb forgatókönyv szerint a Corvinusnak egy kara maradna, az pedig nemhogy a tudományegyetem, de még az egyetemi cím megtartásához sem lenne elég, a felsőoktatási tervezet alapján csak azok az intézmények működhetnek tovább egyetemként, ahol legalább három karon tanulhatnak a hallgatók.

MTI

Integráció – vissza a jövőbe

Ezzel a verzióval egy tizenegy-tizenkét éves folyamat vehet száznyolcvan fokos fordulatot. A Corvinus tanárai 1990 óta aligha unatkoztak, eddig ők (és a szintén rekorder Óbudai Egyetem oktatói) cserélték le legtöbbször a névtáblát. Először 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején kötelezték a felsőoktatási intézményeket integrációra, 2000-re a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemhez csatolták az Államigazgatási Főiskolát.

2003-ban a korábban a gödöllői egyetembe olvasztott Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem került a Közgázhoz – ha a rektor által említett forgatókönyv valósulna meg, nyolc év után ezt venné vissza Gödöllő. Igaz, a Szent István Egyetemmel való egyesülés már nyolc éve sem ment zökkenőmentesen, a három budai kar akkor is inkább a Közgáz felé húzott. Az egykori, ma már nem önálló egyetemekről és főiskolákról itt olvashattok.

Szobor nélkül, de megmarad?

Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanszékvezetője szerint nem kell tartani a teljes megszüntetéstől. „Átnevezhetik a Corvinus maradványait, és az is lehet, hogy a Marx-szobrot elviszik az aulából, de az egyetem mindenképpen megmarad” – mondta. Lukács úgy gondolja, a kormány egy ideig nem fogja szűkebbre szabni az állami felsőoktatási intézményrendszert, úgy ugyanis több lenne az egyházi egyetem és főiskola, mint az állami.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu