szerző:
Eduline

Drasztikusan csökkentené az állami felsőoktatási intézmények számát a kormány – könnyen előfordulhat, hogy Hoffmann Rózsa államtitkársága az 1996 és 2000 közötti „megaintegrációhoz” hasonló hullámot idéz elő.

Hogy felsőoktatási intézményből valóban túl sok van Magyarországon, az jól látszik a főiskolák és egyetemek felvételi adataiból: míg a kilencvenes években egy érettségiző diáknak 1:10-hez esélye volt bekerülni a kiválasztott szakra, addig ma már 1:1,4 ez az arány. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Rektori Konferencia Tehetséggondozási Állandó Bizottságának tagja szerint azzal, hogy a kilencvenes években kezdett egyre inkább egymás felé közelíteni az egyetemek és a főiskolák képzési kínálata, létrejött egy sor párhuzamos képzési forma. Az akkori slágerszakokat – például a jogász, a mérnök vagy a mműszaki menedzser – ekkor még fel lehetett tölteni hallgatókkal, a Ratkó-gyerekek gyermekei ugyanis egy jó ideig jelentős „töltetet” jelentettek a felsőoktatásnak.


Állami egyetemek - a 2000-es integráció nagyobb térképen való megjelenítése


A kilencvenes évek közepén már hatvanhat állami felsőoktatási intézmény volt, de az állami forrásokat az egyházi fenntartású egyetemek és főiskolák is használták, és használják ma is. 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején kötelezték a felsőoktatási intézményeket az integrációra, az átalakulást 1999-ben a Felsőoktatási Integrációs Bizottság koordinálta. Az első hulllám 2000-re lezajlott, ekkor jött létre többek között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem.
A 2000-es integrációval létrejött fontosabb felsőoktatási intézmények
1. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem az Államigazgatási Főiskola, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyesülésével alakult meg.
2. A Debreceni Egyetem a Debreceni Agrártudományi Egyetem (kivéve a különváló hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart), a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem integrációjával jött létre
3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetembe beolvadt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola
4. A Szent István Egyetem Gödöllőn a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Kertészettudományi és Élelmiszeripari Egyetem, az Ybl Miklós Főiskola (Budapest) egyesülésével született
5. Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (Győr), a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, (Sopron), a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár) és a soproni egyetem integrációjával jött létre.
6. A Pécsi Tudományegyetem az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola (Szekszárd), a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyesítéséből jött létre.
7. A Semmelweis Egyetem a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem összevonásával alakult meg.
8. A Budapesti Gazdasági Főiskola a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola és a Külkereskedelmi Főiskola egyesítéséből született.
9. A Budapesti Műszaki Főiskola a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola jogutódjaként jött létre.
10. A Kecskeméti Főiskola a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának integrációja során jött létre
11. A Nyíregyházi Főiskola a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesülésével

Az összevonások után a felsőoktatási intézmények száma harmincegyre csökkent, az integráció azonban nem állt meg – a Debreceni Egyetemen például évekbe telt, mire a meglévő hat (!) filozófiai tanszék helyett végül egy jött létre. Kisebb-nagyobb viták még így is akadtak, 2003-ban például az élelmiszertudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kar kivált a Szent István Egyetemből, és inkább a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatlakozott – 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem nevet vették fel. A Corvinus feldarabolásának tervéről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Halász Gábor oktatáskutató szerint az elmúlt két évtized intézmény-összevonásai és azok következményei is azt mutatják, hogy a felülről jövő integrációnak csak akkor van értelme, ha alkalmazkodásra tudja sarkallni az egyetemeket és főiskolákat – vagyis nem csupán a kormányzati nyomást, hanem a gazdasági versenykényszert is érzékelik.  „Szerencsés lenne, ha az intézmények egyre inkább a szakképzés és a felnőttképzés felé mozdulnának el, hiszen erre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz. Fontos az is, hogy az átszervezés ne járjon együtt az esetleg felszabaduló forrásoknak a kivonásával, hanem a minőség javítására használják azokat” – mondja az oktatáskutató.  

Amikor a politika dönt

Korábban az integráció „élharcosának” számított az Óbudai Egyetem is, amelynek önállósága sajtóhírek szerint a győri egyetemhez és a Corvinushoz hasonlóan veszélybe került. Bár az intézmény jogelődje, a Budapesti Műszaki Főiskola a 2000-es integrációs hullámban jött létre, az egyesülő intézmények – a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola – felmismerték az együttműködés előnyeit. Az a kérdés persze joggal merül fel, hogy a három főiskola miért nem a Műegyetemhez csatlakozott inkább – Kucsera Tamás szerint a döntésben a politikai lobbi is fontos szerepet játszott.

Az Óbudai Egyetem - három főiskolából jött létre

„Bár az integráció képzések párhuzamosságának megszüntetésére irányult, mégis maradtak fenn nagyon hasonló végzettséget adó intézmények, mint ahogy ez az Óbudai Egyetem esetében is történt. Pedig a felkínált hallgatói férőhelyekhez képest a műszaki képzések iránt általában igen alacsony az érdeklődés, ez az alacsony bejutási pontszámokból és a jelentkezők kis számából is jól látszik” – mondja.

Főiskolai galibák


Varga Júlia oktatási közgazdász szerint a felsőoktatás felesleges kapacitásának csökkentésére szükség van, már csak azért is, mert a következő években tovább csökken majd a diákok száma.  Fals eredményt hoz azonban, ha egy-két mutatóra hivatkozva kezdik meg az átszervezést – anélkül, hogy ismernék vagy felhasználnák a rendelkezésre álló kutatási eredményeket.  A szakember úgy véli, a magyar felsőoktatás nagy problémáját többek között a kevés minősített oktatóval rendelkező, alacsony színvonalú képzést kínáló vidéki főiskolák jelentik.

Bár az integráció a vidéki intézményeket is elérte, az erősebb politikai lobbival rendelkező egyetemek és főiskolák mégis megőrizhették önállóságukat. Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint ez történt Kaposváron: bár az intézmény a Pécsi Tudományegyetemhez és a Pannon Egyetemhez is csatlakozhatott volna, az erős városvezetés végül megőrizte az intézmény önállóságát. Ugyancsak önálló maradt a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is, amely egy időre csatlakozott ugyan a gödöllői egyetemhez, később azonban kivált onnan – ennek pedig a politika sem szabott gátat.

eduline