Még a kutatók is meglepődtek: sokan nem tudják megkülönböztetni a lábujjaikat

Sokan nem tudják azonosítani, melyik lábujjukat érintették meg, ha nem néznek közben oda - derült ki az Oxfordi Egyetem kis létszámú tesztjeiből.

  • Eduline
pixabay.com

A teszteken részt vevő egészséges felnőttek közül olyan is volt, aki "elveszítette" az egyik lábujját, azaz egyáltalán nem érzékelte azt, míg csukva volt a szeme - számolt be az egyetem honlapja a Perception című szaklapban ismertetett kutatásról, amely fontos információval szolgálhat arról, hogyan érzékeli az emberi agy a testrészeket.

Az oxfordi kutatók azt kérték a 22-34 év közötti résztvevőktől - hét nőtől és 13 férfitól -, hogy hunyják le szemüket. Ezután finoman megérintették egy-egy kéz- vagy lábujjukat, és azt kérték tőlük, döntsék el, melyik ujjukon érezték az ingert.

Nela Cicmil, az egyetem pszichológiai, anatómiai és genetikai tanszékének munkatársa elmondta, hogy eredményeik megerősítik a korábbi kutatásokban tapasztaltakat: az ember nehezebben különbözteti meg egymástól a láb, mint a kéz ujjait.

Ezeket is el kell olvasnod

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Totális tévedésben éltünk eddig - ez hazavághatja a gyerekkorod

A 4 napos iskolahéttől javulna a diákok teljesítménye

A résztvevők 99 százalékban eltalálták, melyik kézujjukhoz értek hozzá. A lábujjak esetében 94 százalékban találták el a kis- és a nagyujjat. Ha azonban a közöttük elhelyezkedő három lábujj került sorra, a helyes találatok aránya ujjanként 57, 60 és 79 százalékra esett vissza - olvasható a tanulmányban.

"A legnehezebbnek a nagyujjtól számított második és harmadik lábujj megkülönböztetése bizonyult" - mondta Nela Cicmil. Az észlelési rendszernek azt a zavarát, amikor valaki rosszul azonosítja a lábujjait, agnóziának hívja a tudomány.

A téves észlelések világos mintákat követtek: a második lábujjat a harmadiknak vélték, a harmadikat helytelenül a negyediknek vélték a résztvevők. Valószínűbb volt az agnózia, ha az "ügyetlenebb", vagyis a nem domináns láb került sorra: jobb kezeseknél ez a bal láb, bal kezeseknél a jobb.

Meglepte a kutatókat, hogy a résztvevők majdnem fele számolt be arról a furcsa érzésről, mintha az egyik lábujja hiányozna.

"Ismerünk olyan károsodást, ami azzal járhat, hogy a páciens elveszíti egyik ujjának az érzetét. Tesztjeink résztvevői egészségesek voltak, mégis többen tapasztalták ezt az érzést" - magyarázta Cicmil.

A kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a lábujjaknál az agy inkább egységes blokkot érzékel, nem egyesével tekint rájuk.

Felhívták a figyelmet arra, hogy kutatásuk segíthet agykárosodásokat vizsgáló tesztek kidolgozásában. Miután kimutatták, hogy bizonyos lábujjak összetévesztése normális, az agykárosodást vizsgáló orvosok ezt, az egészségeseknél előforduló tévesztési rátát hasonlíthatja össze páciense tévesztési arányával a károsodás megállapítására.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.