Török Márk bíróságon tervezi megtámadni azt a rektori határozatot, amely a felsőoktatási törvény szerint megsemmisítette legutóbbi, 2015. szeptember 24-én történt megválasztásának eredményét. A törvény kimondja, hogy egy hallgató összesen legfeljebb négy évig viselhet hökös tisztséget, Török azonban 2004 óta van jelen tisztségviselőként a hallgatói közéletben. Mi történhet vele, mit tehet az egyetem és a hallgatók?

1. Lemond Török Márk

Erre nevetségesen kevés esély van. Töröknek szűk lehetőségei vannak a hallgatói mozgalmon kívül, így amennyiben nem szeretne egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe kerülni, ragaszkodni fog a hatalmi pozícióhoz. Harciasságát is tükrözi, 2007-es eltanácsolása során bíróságon támadta meg a fegyelmi döntést, a kusza, számos függelemsértő pontot tartalmazó ügy végén 2008-ban visszatérhetett és rögtön visszaszerezte egyik barátjától, Zelena Andrástól az elnöki széket. Egyetlen egyszer, 2012-ben nyilatkozta a Délmagyarország olvasói kérdésére, hogy "nem szeretnék már olyan hosszan, olyan sokáig elnök lenni". Ez négy éve volt, azóta új kormány is alakult.

2. Visszahívja az EHÖK Választmánya

Ha oddsokat kellene adni erre a lehetőségre, megközelítené Albánia Eb-győzelmi esélyeire adott szorzókat. Mióta Török Márk az EHÖK elnöke (2007), azóta egyetlen jelentéktelen kivételt leszámítva minden alkalommal ellenszavazat nélkül őt választják meg az egyetemi karok hallgatói képviselői. Fontos tényező, hogy a választmányi tagság bizonyos szinten függ az elnök jóváhagyásától, így nagyobb eséllyel kerül olyan a hallgató a testületbe, akit Török is óhajt.

A Választmány tagjainak legalább egyharmada kell beálljon a bizalmatlansági indítvány mögé, a szavazást a körülményektől függően 30 napon belül ki kell írni. Ha a képviselők több mint fele a visszahívás mellett dönt, az elnöknek le kell mondania. Ám nem új választás következne, mert az indítványban meg kell nevezni egy jelöltet, aki egy sikeres visszahívással azonnal az EHÖK elnöke lesz. Ez kusza helyzetet teremt, ugyanis könnyen megnevezhetnek olyan jelöltet, aki egy ilyen feszült helyzetben nem élvezi a többség támogatását, így akkor is szétszavazhatnak a képviselők, esetleg érvénytelen voksot adhatnak le, ha magát Törököt méltatlannak tartanák a posztra.

Az átláthatóság hiánya és az egyetemi demokrácia furcsasága, hogy az SZTE EHÖK nem teszi nyilvánossá a Választmány tagjainak aktuális névsorát. A visszahívásban tényező lehet az is, hogy az EHÖK-ben többen is átléphették már a négy éves korlátot.

3. Összhallgatói szavazás

Az egyetemi hallgatói önkormányzat és a választások akár a demokrácia is lehetne kicsiben, hogy ez miért nem teljes és milyen aggályos esetek váltják ki, arról számos írás született már. Egy demokratikus lehetőség azonban a Szegedi Tudományegyetem minden hallgatója számára felcsillanhat: a 2012 óta lehetséges összhallgatói szavazás. Azonban ez sokkal inkább tűnik az EHÖK játékszerének, mint valós eszköznek a hallgatók kezében.

Az EHÖK Elnökségének kétharmados többsége egyedül elrendelhet hallgatói szavazást, ez a leggyorsabb módja. Aligha lehet arra számítani, hogy Török és körei ehhez fordulnának.

Aláírásgyűjtés esetén is lehet azonban szavazást kezdeményezni, de számos buktatója van. Egyrészt az aláírásgyűjtés ideje alatt a hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók 25 százalékának aláírására van szükség, ami egy 12 karral rendelkező intézmény esetében nagyon megnehezíti az aláírásgyűjtést. Szintén nehezítés, hogy a gyűjtés megkezdését követően 10 napon belül kell leadni az aláírt íveket. A kari HÖK-választások is megmutatták már, hogy csak többször meghosszabbított, több hetes választások eredményeképp szokott összegyűlni a hallgatók 25 százalékának szavazata, ami a HÖK legitimációját adja.

További trükk, hogy amennyiben egyetlen olyan aláírás is szerepel egy íven, ami érvénytelennek tekinthető (hiányzó vagy téves adat, nem élő hallgatói jogviszony), akkor az adott oldalon szereplő összes aláírást érvénytelennek tekintik. Képzeljük el, hogy tucatnyi hallgató van büntetve és egyetemi jogától megfosztva azért, mert valakinek nem sikerült, esetleg szándékoltan nem akart érvényes aláírást produkálni.

A legtrükkösebb rész azonban még hátra van, az EHÖK Alapszabálya szerint:

(3)Az összhallgatói szavazás nem irányulhat:

b)az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának rendelkezéseivel összefüggő kérdéskörre;

Vagyis könnyen lehet, hogy az EHÖK nem fogja hagyni, hogy a hallgatók közvetlenül dönthessenek saját elnökük visszahívásáról. Bárki is próbálkozik az összhallgatói szavazással a következő tanévben, rendkívül komolyan kellene erre felkészülnie, pusztán azért, hogy demokratikusan szavazhassanak. A szavazáson már nincs érvényességi küszöb, az egyszerű többség döntése a mérvadó.

Mérvadó? Kár gondolni, ugyanis az Alapszabály szerint az eredményt ugyan az EHÖK Elnöksége"köteles figyelembe venni", de Ament Balázs egykori EHÖK-alelnök szerint "a figyelembe vétel nem azt jelenti, hogy kötelező érvényű lenne az eredmény a HÖK-re nézve".

4. Bírósági ítélet

Ha valami elmozdíthatja az "örökös elnöknek" is becézett Törököt az elnöki posztból, az a bíróság. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb jogi állásfoglalása szerint a törvényt általánosan kell alkalmazni, a 4 éves maximum nem 2015 szeptemberétől számítandó - ezt támasztja alá az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet állásfoglalása is. Ez úgy is értelmezhető, hogy Török jogai nem sérültek a rektori határozattal, hiszen bőven kitölthette a négy évet. Közel háromszorosan.

Az EHÖK érvelése szerint viszont nem lehet visszamenőleges hatású törvényt hozni. Ez egy világos érvelés, ez lehet a legerősebb a kezükben. Ezt az eltérő jogértelmezést fogja vélhetően vizsgálni a Fővárosi Törvényszék. Törökék hiába alapozhatnak az EMMI korábbi, decemberi állásfoglalására, ami szeptember 1-i hatállyal kezeli a törvényt, hiszen az új állásfoglalásuk pont ezt írja felül.

Fontos, hogy a bíróság az ilyen eseteket egykörös eljárásban vizsgálja, így a nyári bírósági szünetet követően akár szeptemberben pont kerülhet az ügy végére - írta a Népszabadság. Jogerős döntés esetén Török még a Kúriához is fordulhat, de annak már nincs halasztó hatálya, így biztosan el kellene hagynia az elnöki posztot.