Ingyenmunkára kényszerülnek a pályakezdők?

Hiába végeztek neves egyetemeken, a hallgatók akár ingyen is hajlandóak munkát vállalni Nagy-Britanniában – derül ki...

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Hiába végeztek neves egyetemeken, a hallgatók akár ingyen is hajlandóak munkát vállalni Nagy-Britanniában – derül ki egy friss felmérésből. Sőt, a pályakezdők nagy része kifejezetten gyakornoki pozícióban szeretne kezdeni a munkaerőpiacon, hogy a végzettségének megfelelő helyen dolgozzon, majd fokozatosan feljebb lépkedjen a ranglétrán – írja a The Guardian.

A felsőoktatási statisztikai hivatal több mint húszezer diákot kérdezett meg karrierterveiről. A friss diplomások fele azt válaszolta, hogy teljesen ingyen is dolgozna, ha a karrierje szempontjából hasznosnak találná az adott munkakört, negyven százalékuk pedig egészen alacsony fizetésért vállalná a munkát.

A brit országos diákönkormányzat alelnöke, Danielle Grufferty szerint azonban a munkaadók alaposan kihasználják a tapasztalatlan pályakezdőket. „Törvénytelen fizetés nélkül dolgoztatni az alkalmazottakat. A kormány dolga lenne, hogy ellenőrizze, mindenhol kifizetik-e a dolgozóknak legalább a minimálbért” – mondta.

„Az ingyenmunkát csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, esetleg a szüleik még az egyetem elvégzése után is támogatják őket. Emellett nem garantált, hogy a gyakornoki idő után állást is kapnak az adott cégnél a pályakezdők” – tette hozzá az alelnök. Az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet: a diplomás pályakezdők fele nem talál állást a szakmájában, ezért alacsonyabb beosztásban dolgozik, mint a végzettsége indokolná – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.