Ingyenmunkára kényszerülnek a pályakezdők?

Hiába végeztek neves egyetemeken, a hallgatók akár ingyen is hajlandóak munkát vállalni Nagy-Britanniában – derül ki...

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Hiába végeztek neves egyetemeken, a hallgatók akár ingyen is hajlandóak munkát vállalni Nagy-Britanniában – derül ki egy friss felmérésből. Sőt, a pályakezdők nagy része kifejezetten gyakornoki pozícióban szeretne kezdeni a munkaerőpiacon, hogy a végzettségének megfelelő helyen dolgozzon, majd fokozatosan feljebb lépkedjen a ranglétrán – írja a The Guardian.

A felsőoktatási statisztikai hivatal több mint húszezer diákot kérdezett meg karrierterveiről. A friss diplomások fele azt válaszolta, hogy teljesen ingyen is dolgozna, ha a karrierje szempontjából hasznosnak találná az adott munkakört, negyven százalékuk pedig egészen alacsony fizetésért vállalná a munkát.

A brit országos diákönkormányzat alelnöke, Danielle Grufferty szerint azonban a munkaadók alaposan kihasználják a tapasztalatlan pályakezdőket. „Törvénytelen fizetés nélkül dolgoztatni az alkalmazottakat. A kormány dolga lenne, hogy ellenőrizze, mindenhol kifizetik-e a dolgozóknak legalább a minimálbért” – mondta.

„Az ingyenmunkát csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, esetleg a szüleik még az egyetem elvégzése után is támogatják őket. Emellett nem garantált, hogy a gyakornoki idő után állást is kapnak az adott cégnél a pályakezdők” – tette hozzá az alelnök. Az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet: a diplomás pályakezdők fele nem talál állást a szakmájában, ezért alacsonyabb beosztásban dolgozik, mint a végzettsége indokolná – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.