szerző:
MTI

Közzétették a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégiát szerdán a kormany.hu oldalon. A 94 oldalas, legújabb változathoz hat területet érintő akciótervet is kapcsoltak.

Az oktatás-képzés területén fontosnak tartják, hogy kialakuljanak az intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködések. Kiemelték, hogy közös képzéseket kell indítani, meg kell erősíteni a meghatározó intézmények mentori szerepét, a hallgatók gyorsabb fejlődését segítő hálózatok kialakítását. A felsőoktatási stratégiáról szóló cikkeinket itt találjátok.

Kitértek arra, hogy a megújított képzési szerkezettel összhangban tartalmi és szerkezeti szempontból is megújulnak a képzési és kimeneti követelmények. Fontosnak nevezték a felsőoktatási képzési kimenetek közötti átjárhatóságot és a kimeneti alternatívák növelését.

Hozzátették, át kell alakítani a doktori képzés rendszerét és az ösztönzés módjait. A személyes kiválóság növelése érdekében be kell vezetni az oktatók és a kutatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói-kutatói teljesítményt, és meg kell teremteni a versenyképes bérezést.

A teljesítményelv alapján újraértelmeznék a minőségbiztosítás és az akkreditációs bizottság szerepét, és növelnék a hallgatókkal szembeni bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket. Átstrukturálnák a képzési programokat, hogy mindenki a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő, a munkaerőpiacon értékes tudásra tegyen szert.

©

Biztosítani kell - írták - a szakképzési rendszerből történő felsőoktatási átmenetet, és ki kell alakítani az új képzési szerkezetet és alapképzési típust (példaként említették: üzemmérnök, üzemgazdász). Differenciálni kell az intézmények profilját, és azokat az intézménytípusok (egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme) elsődleges funkciójának megfelelően kell működtetni. Gyakorlat- és hallgatóimunkavégzés-központúvá kell tenni a felsőoktatásban használt oktatásmódszertant - fűzték hozzá.

Rámutattak arra, ki kell alakítani az intézmények közötti K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) hálózatokat, hogy a kutatás-finanszírozás rendszere támogassa a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt, és fokozottan építsen az államháztartáson kívüli, az intézmények által megszerzett forrásokra. Erősíteni kell a felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságát és a felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását. Növelni kell a felsőoktatási intézmények aktivitását a társadalmi kihívások kezelése és a társadalmi innováció terjesztése területén.

"Racionalizálják" az intézményhálózatot

Úgy látják, racionalizálni kell a felsőoktatási intézményhálózatot, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszert kell kialakítani. Fontosnak nevezték a határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését, a magyar felsőoktatás nemzetközivé tételét, továbbá a hallgatói és az oktatói-kutatói nemzetközi mobilitás növelését.

Hozzáfűzték, hogy ki kell alakítani a rektor és a kancellár irányítási, értékelési és motivációs rendszerét, újra kell szabályozni a hallgatói önkormányzati rendszert. Az új üzleti modellnek megfelelő jogszabályi környezetet kell továbbá kialakítani, biztosítani kell a hatékony központi ágazati szolgáltatásokat.

A célok között szerepel, hogy a képzések finanszírozásában stabil, kiszámítható, a munkaerő-piaci követelményekhez, illetve a mindenkori költségvetési forrásokhoz igazodó, elismert önköltségen alapuló feladat- és teljesítményalapú rendszert kell teremteni.

©

A tudományos, kutatási teljesítmények állami és más közösségi forrású finanszírozását átláthatóvá, rendszerszerűvé kell tenni, biztosítva a stabil kutatási alapbázis fenntartható működését. 

Meg kell szabadítani továbbá a felsőoktatási intézményeket az elhibázott PPP-konstrukciók miatt keletkezett, saját erőből kigazdálkodhatatlan adósságoktól - írták. Rögzítették azt is, hogy változatlan állami szerepvállalás mellett csökkenteni kell az intézmények közösségi eredetű forrásoknak való kitettségét, javítani kell piaci forrásbevonó képességüket, társadalmi-gazdasági szerepvállalásukat. Kitértek arra: 2017-ig be kell fejezni a pedagógusképzés és -továbbképzés teljes megújítását.    

Fontos elvárásnak nevezték a jövőre nézve, hogy a tanárképzés rendszere mind szakmailag, mind a képzés volumenét tekintve erősebben összekapcsolódjon a köznevelés szakemberigényeivel. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiknek fele tanító vagy óvodapedagógus munkakörben dolgozik. 

A köznevelés rendszerében még évekig a gyermeklétszám csökkenésével kell számolni, így a nyugdíj által érintett teljes létszám pótlására vélhetően nincs szükség, de évente legalább 2000–2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal munkába állására lesz szükség a következő években - mutattak rá.     

Mi lesz a természettudományos és a gazdasági szakokkal?

A természettudományos képzéssel összefüggésben azt írták: a lehető leghamarabb be kell vezetni az emelt szintű érettségi megkövetelését legalább egy a képzéshez kapcsolódó tantárgyból. Szerencsésnek tartanák, ha a természettudományi szakokon a felvételi ponthatárminimumot úgy szabnák meg, hogy hozzávetőlegesen annyi elsőéves jusson be, amennyi várhatóan végezni fog.     

A gazdaságtudományi képzési terület fenntartható, eredményes és nemzetközi szinten is versenyképes működtetéséhez szükségesnek tartják az alapképzési szakok számának csökkentését, hiszen - hangsúlyozták - a jelenlegi szakstruktúra indokolatlanul korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat, ellehetetleníti a költséghatékony képzésszervezési tevékenységet. A kutatói létszámot a 2012-es 37 ezerről 2020-ra 56 ezerre bővítenék, a felsőoktatás K+F+I arányát a GDP-hez viszonyítva 0,24 százalékról 0,5 százalékra növelnék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!