Ez a vizsgázók rémálma: tíz dolog, ami minden vizsgaidőszakban megtörténik

A vizsgabeosztásotok borzalmas, a vizsga előtt teljesen leblokkoltok, a prof pedig nem ismeri a könyörületességet? Ezek a vizsgaidőszak legrosszabb pillanatai.

  • Eduline
Shutterstock

Több egyetemen már a jövő héten megkezdődnek a vizsgák. A Buzzfeed összeszedte azt a 29 hajmeresztő dolgot, ami minden egyes vizsgaidőszakban megtörténik.

Még egyszer megnézitek, milyen napokra sikerült felvenni a vizsgákat - nem mintha nem tudnátok, csak még mindig nem hiszitek el, hogy ilyen szörnyű a helyzet.

Elkezditek számolgatni, hogy mi az a minimális teljesítmény, amivel még nem rúgnak ki, nem estek el az ösztöndíjtól, és ami még nem rontja le nagyon a diplomajegyeteket. Így lehet elszúrni a vizsgaidőszakot: öt tiltott dolog.

A rengeteg tanulnivaló, az utolsó beadandók, a több száz oldalnyi kötelező olvasmány úgy nyomja a vállatokat, mint ha egy hatalmas szörny ülne a nyakatokban.

Elhatározzátok, hogy még a vizsga előtt megkeresitek a professzort, hátha tud még adni pár tippet vagy válaszol egy-két kérdésetekre. Az irodája előtt pedig találkoztok az egész évfolyammal.

A vizsga előtt rájöttök, hogy semmire sem emlékeztek, hiába olvastatok el mindent a római jogról vagy oldottatok meg húsz próbatesztet statisztikából. Tíz hiba, amit minden egyetemista elkövet(ett) vizsgaidőszakban.

Végre sikerül lenyugtatnotok magatokat, és beültök a terembe. A papírok kiosztásakor viszont rájöttök, hogy a tanárotokban semmi könyörület nincs.

Nagyon hitelesen hordtok össze mindenfélét az esszében. Lassan ti is elhiszitek, hogy készültetek rá.

Amikor a szüleitek felhívnak, hogy hogyan sikerült a vizsga, igyekeztek megőrizni a nyugalmatokat, és elkerülni a kiborulást.

A következő vizsgára már nem is akartok tanulni, mondván: úgysem fog sikerülni. Fél óra múlva rájöttök, hogy ez nem megoldás, és kikukázzátok a kidobott jegyzeteket.

Azt veszitek észre, hogy teljesen kiürült a könyvtár, csak ti maradtatok. Valószínűleg senki más nem vett fel vizsgát az utolsó napra. Videó: a nyolc legidegesítőbb dolog, amit a könyvtárban tehettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.