Egy kar maradhat a Miskolci Egyetemen?

Döntés még nincs, de egyre több helyről lehet hallani, hogy a kormányzati elképzelések szerint a Miskolci Egyetem...

  • Eduline
Hallgatók tiltakoznak a keretszámcsökkentés ellen a Miskolci Egyetemen, 2012 decemberében
MTI / Vajda János

Döntés még nincs, de egyre több helyről lehet hallani, hogy a kormányzati elképzelések szerint a Miskolci Egyetem műszaki egyetemként működne tovább, azaz megszűnnének az elmúlt 25 év fejlesztései: a közgazdaságtudományi és a bölcsészkar. A kérdés az, hogy milyen hatással lesz ez Miskolcra - írja a boon.hu.

Ahogy arról az eduline is beszámolt, egy szakértői anyagban az áll, hogy nemzeti tudományegyetemekre, szakegyetemekre, szakfőiskolákra és helyi, kistérségi főiskolákra osztaná a felsőoktatási intézményeket a kormányzat - a Miskolci Egyetem a dokumentum alapján szakegyetemként folytathatná tovább.

"Bűn lenne visszafejleszteni"

A gazdasági környezet gerjesztette problémák negatívan hatottak az oktatásra és az egyetemre, de ez nem kellene, hogy törvényszerű legyen – mondta Barkóczi István, a Fux Zrt. vezérigazgatója, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Barkóczi szerint a mostani súlyos pénzügyi helyzetben a kormányzat úgy ítéli meg, hogy a fővárosi egyetemek fontosabbak, így azok több, a vidékiek pedig kevesebb támogatást kapnak. Pedig ez nem mindenhol van így: Németországban például vidéken is működik nemzetközi hírű felsőoktatási intézmény - tette hozzá.

A Miskolci Egyetem jó hírnevet szerzett az elmúlt évtizedekben, ezért bűn lenne visszafejleszteni – fogalmazott. Szerinte az lenne a megoldás, ha az intézmények önállóan is meg tudnának élni: egy docensnek például a fizetése hatvan százalékát a piacon kellene megtermelnie. Ezt azonban egyik napról a másikra, forráskivonással nem lehet elérni. Előbb a gondolkodást kell átstrukturálni: Barkóczi szerint ehhez legalább 10-20 évre van szükség. Hozzátette: rövidtávon erőskezű, válságmenedzser típusú rektorra lenne szüksége az egyetemnek.

Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezető-tulajdonosa, a Maradj Miskolcon Alapítvány alapítója szerint egy város fejlesztése csak értelmiségi réteggel oldható meg, ezért az egyetem és a város erős szimbiózisban kell, hogy működjön. Hozzátette: a karok leépítése kihathat a városiasodás folyamatára is.

Vinnai szerint "az utóbbi időben nem ment minden frappánsan": itt a jó alkalom, hogy együtt lépjen fel az intézmény vezetése, a város, a miskolci cégek és a városban élők, hogy az egyetem és így Miskolc mint szellemi központ fennmaradhasson. Azonban az egyetemen belül most nincs összefogás, nagy a feszültség a meghiúsult rektorválasztás miatt - tette hozzá.

Az ELTE-hez és a Corvinushoz hasonlóan a Miskolci Egyetemen is csúszik a tanulmányi és szociális ösztöndíjak kifizetése, májusban pedig majdnem ötven dolgozó elbocsátásáról döntött a szenátus. Az intézmény állami támogatása egy év alatt majdnem a negyedével csökkent. Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.