A CEU hallgatói is azt kérik a kormánytól, hogy hagyják békén az egyetemet

Egymást biztatják a CEU diákjai arra, hogy írjanak levelet a kormányfőnek, hátha ezzel sikerül valamit elérniük a kormánynál.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

A kormánynak december 1-ig van ugyanis ideje aláírni azt a megállapodást, amelyet az amerikai hatóságok, valamint a magyar delegáció már szignózott, és amely garantálja a CEU budapesti működését - írja a hvg.hu.

Kósa Lajos, a Fidesz politikus egy szerdai interjúban azt mondta, a költözés szerinte csak blöff, a CEU pedig úgy gondolja, nem megy sehova.

Népszava megszólaltatott több diákot is, egyikük, egy olasz tanuló azt mondta, két év van itt, nagyon szereti Budapestet és az egyetemet is, de ami most történik, elkeserítő. Az egyetem egy munkatársa pedig arról beszélt, hogy már másfél éve élnek így, majdhogynem megszokták. Mindenki teszi a dolgát, de szörnyen idegesítő, hogy a politikai csatározások közben a jövőjükkel játszadoznak - írja az oldal.

Kósa Lajos szerint marad Budapesten a CEU, Bécsbe költözése csak blöff

Kósa Lajos szerint a Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. A Népszava Kósa Lajossal készített interjújában a Közép-európai Egyetem ügye is szóba került. A héten jár le ugyanis a határidő, amit a CEU adott a kormánynak, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ha nem változik semmi, Bécsbe költöznek. A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.