Rábólintott a parlament az alaptörvény negyedik módosítására, amely - többek között - az állami ösztöndíjas egyetemisták, főiskolások kötelező magyarországi munkavállalásának alapelveit is rögzíti. Az előterjesztésre 265 képviselő igennel, 11 nemmel szavazott, 33-an tartózkodtak.

Ha a köztársasági elnök is aláírja a módosítást, a kormány ellenőrzése alá kerül az egyetemek és főiskolák gazdálkodása (az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza), emellett alkotmányos védelmet kap a hallgatók röghöz kötésének lehetősége is, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly nyáron formai okokra hivatkozva megsemmisített: a hallgatók a diploma megszerzését követő húsz éven belül képzési idejük dupláját kötelesek magyarországi munkahelyen ledolgozni - ellenkező esetben vissza kell fizetniük oktatásuk költségeit. Mi van a hallgatói szerződésben? A mintaszerződést innen tölthetitek le.

Áder Jánostól kérnek segítséget az egyetemisták

Az elmúlt egy hétben több diákszervezet tiltakozott a "röghöz kötés" bevezetése ellen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE BTK nagyelőadóját három héttel ezelőtt elfoglaló diákok szerdán levélben kérték Áder Jánost, hogy ne írja az alaptörvény negyedik módosítását, szerintük ugyanis azzal, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, elfogadta az EU összes alapelvét, így a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezést is, "a kormány ennek ellenére morális indokokkal próbálja röghöz kötni" a magyar egyetemistákat és főiskolásokat". Pénteken a hallgatók a levél felnagyított mását akarták elhelyezni a Sándor-palotánál, a rendőrök azonban megakadályozták a flash mobot, így végül a Dísz térre vitték át a transzparenst.

A Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat (OHA) és a Középiskolai Hálózat (KiHa) is részt vett az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó civilek szombati demonstrációján. Aradi Fanni pécsi diák, a Középiskolai Hálózat egyik tagja arról beszélt, hogy naivak voltak, mert elhitték, a kormány tárgyalni akar velük. Ehelyett úgy érezték magukat, mint ha háborúra készülnének, a kormány megpróbálta megosztani őket. Szerinte a hallgatói szerződésekkel az a baj, hogy egyoldalú, mert feltételeket szab és korlátoz. Ugyanakkor nem kapnak cserébe semmit, hiszen a kormány munkahelyet ígér, de nem ad.

Hétfő délelőtt középiskolások állták el a parlament déli kapuját, így tiltakoztak a hallgatói szerződések alaptörvénybe foglalása ellen. A demonstrálók két, "Haza csak ott van, hol jog is van" feliratú transzparenst tartottak, a nyakukba pedig "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat" és "Ne áruljátok el a köztársaságot" feliratú táblákat akasztottak.