A brit egyetemek megnyitják kapuikat a menekült akadémikusok előtt

Számos brit felsőoktatási intézmény, köztük az Oxfordi Egyetem is megnyitja kapuit a szíriai polgárháború elől elmenekült akadémikusok előtt, remélve, hogy a kezdeményezés gazdag eszmecseréket és mindkét fél számára hasznos tapasztalatokat fog eredményezni.

  • MTI
Oxford
Wikipedia

A kockázatos helyzetű akadémikusokért (Council for At-Risk Academics, Cara) elnevezésű jótékonysági szervezet szerint a tudósok számára rendkívül nehéz az élet Irakban és Szíriában, mivel az Iszlám Állam közvetlen célpontjai közé tartoznak.

A Cara az Oxfordi Egyetem néhány kollégiumával és több mint száz másik brit egyetemmel együttműködve igyekszik elhelyezni a háború és üldözés elől elmenekült akadémikusokat. "Az érkezők magukkal hozzák a tapasztalataikat" - mondta Stephen Wordsworth, a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez segít az új ötletek és elgondolások megszületésében.

A szervezettől jelenleg segítséget kérő 140 közel-keleti akadémikus mintegy kétharmada szíriai - közülük néhányat az Oxfordi Egyetem fogad be -, a többiek közül sokan irakiak. Wordsworth szerint a Nagy-Britanniába érkező akadémikusok visszatérnek hazájukba, amint az biztonságos lesz. A befogadott tudósok nem menekülteknek, hanem vízummal rendelkező, látogatóban lévő akadémikusoknak minősülnek, és a tartózkodásuk költségeit a befogadó intézmények és a Cara megosztva fedezik.

Wordsworth szerint a Közel-Keletről érkezett tudósok megoszthatják tapasztalataikat a diákokkal és a személyzettel, nagyobb bepillantást engedve számukra a szíriai konfliktusba.

Az Oxfordi Egyetemen sokan találtak menedékre a történelem során: Albert Einstein az 1930-as években nyert felvételt a Christ Church kollégiumba, míg George Radda, az orvosi MRI magyar származású úttörője, ugyancsak az oxfordi intézményben fejezte be kémikusi tanulmányait, miután 1956 novemberében egyetemistaként elhagyta Magyarországot.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.