Különleges egyetemi hagyományok Magyarországról, amiket még ma is őriznek
Hallottatok már a sárgulásról? Tudjátok, ki az a balek, és hogyan lehet belőle „isteni Fényben tündöklő Dicső Firma”?
Eduline
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi Karán, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán minden évben egy hét a végzősöké. A hallgatók ebben az időszakban búcsúznak el a várostól és az oktatásban eltöltött évektől. Ezt sárgulásnak nevezik.
1868 óta képez agrárszakembereket Debrecen, azóta is minden év áprilisában egy hét a sárgulóké. Az esemény csúcspontotját a lovas felvonulás jelenti, amikor a diploma előtt álló diákok a várostól is elbúcsúznak.
Wikipedia
Komoly hallgatói hagyományok vannak a Miskolci Egyetemen is. Az egyetemre kerülők még „pogánynak” vagy „poganyinának” számítanak, s csupán akkor "keresztelik balekká” egy ünnepélyes szakestélyen, ha a balekoktatást követően sikeresen vizsgázott.
Azonos gyökereik miatt a Soproni Egyetem hagyományai is hasonlóan a balekkeresztelőre és a balekok előrelépésére épül. A selmecbányai akadémián színes diákhagyományok születtek. Kik is azok a balekok?
A hallgatók besorolása, megnevezése sajátos: az elsőéves, kereszteletlen hallgató a pogány, a megkeresztelt hallgató a balek (=bulek, róka), a másodéves hallgató a szénégető (=kohlenbrenner), a harmad-, negyed-, ötödéves hallgató a firma, a végzős firma a valétáns, 5 év után veterán, sok év után ultra supra veterán, idős korban ultra supra veteranissimus, ami egyúttal rangjukat is jelenti - írja a Soproni Egyetem ismertetője.
Például magára a balekkeresztelésre egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, tanteremben, ifjúsági házban kerül sor. A szigorú koreográfiájú szakestélyen, a balekcsősz felvezetésével, a „Mi tündöklik ott fenn?” nóta éneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és -anyát választanak.
A ti egyetemeteken is vannak hasonló hagyományok? Írjátok meg nekünk az [email protected]!
A gólyatáborhoz és a vizsgaidőszakhoz legalább annyira hozzátartoznak a furcsábbnál furcsább egyetemi hagyományok, mint a bulik vagy a szigorlatok. Van, ahol tojásdobálással ünnepelnek az egyetemisták, máshol balekkeresztelőt, meztelen futást vagy „sárga szöcskét" szerveznek. A 2010-es volt az utolsó meztelen futás az amerikai Tufts egyetemen.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
