Az elmúlt tíz évben jócskán elmaradtunk ez elvárt uniós céltól.
Nem csak a korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos uniós célkitűzést nem sikerült megugrania Magyarországnak, hanem a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát sem sikerült növelnie – derül ki a tavalyi Társadalmi Riportból.
A tanulmány egészen pontosan azt vizsgálta, hogy az Európai Unióban 2014 és 2023 között mennyire sikerült tartania magát a tagállamoknak ahhoz a célkitűzéshez, hogy kicsivel több mint 35%-ról 40 majd 2030-ig 45%-ra emelje a diplomás fiatalok arányát.
A grafikonok és a mutatók nem hazudnak, szinte mindenkinek, hazánkat és Romániát kivéve, sikerült nagyjából elérnie a 2020-as célkitűzést, és jól halad az áhított 45%-os arány felé.
„A 27 EU-ország átlagában 2014 és 2023 között nagyjából egyenletesen növekedett a diplomás fiatalok aránya, a vizsgált időszakban 36%-ról 43%-ra nőtt, 2020-ra pedig elérte az erre az időpontra kijelölt 40%-os uniós célértéket.” – írta Varga Júlia, a tanulmány szerzője, a statisztikával kapcsolatban.
A grafikonon fel van tüntetve Magyarország egyéni haladása is, mint viszonyítási alap. Látható, hogy a mutató 2015 után a kezdeti 32%-ról lecsökken egy 30 körüli adatra, és tartja is ezt a szintet egészen 2021-ig. Itt ugyanis, egy hirtelen ugrás fedezhető fel, amit sajnos egy hatalmas visszaesés követ.
A 2021-re elért 33% visszaesett 30% alá 2023-ra. Ez nem csak, hogy a 2020-as célértéktől áll messze, hanem egy 16%-os különbséget jelent a 2030-ra kitűzött 45%-os uniós célértékkel szemben. Mindezt öt év alatt kellene behozni úgy, hogy a korábbi célt sem értük el.
Mindenki beelőzött minket, Romániát kivéve
Az országok szerinti összehasonlítás kifejezetten érdekes és egyben szomorú eredményt mutat. Míg 2014-ben kilenc ország volt mögöttünk a diplomás fiatalok arányát illetően, addig 10 évvel később már csak egy, az pedig nem más, mint Románia. Ott és hazánkban nemhogy nem nőtt, hanem csökkent a diplomát szerzők aránya.
Ha régiók szerint nézzük az ország teljesítményét, akkor bíztatóbb adatokat lehet felfedezni. Az Eurostat 2023-as európai régió szintű felméréséből kiderül, hogy Budapest abba a 30%-ba tartozik, akiknek sikerült elérni és meghaladni a 2030-ra kitűzött diplomás arányokat. 2022-re a főváros 62,3%-os aránnyal ugrotta ezt meg.
Ezzel szemben negatív eredményeket is produkáltunk. Tizenhét olyan európai régió volt, ahol a 25-34 évesek kevesebb mint egynegyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezek közül három magyar volt.
„Észak-Magyarország a négy legrosszabbul teljesítő európai régió között volt 18,2%-os aránnyal, de Észak-Alföld (22,6%) és Nyugat-Dunántúl is (22,9%) bekerült a 17 legrosszabb régió közé.” – emelték ki a tanulmányban.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
