Az intézményben a béremelés mellett az is problémát jelent, hogy nagy számban hagyják el a helyet a szakemberek.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához – írja a 24.hu Fekete Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közleménye alapján.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak az akcióhoz, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek.
Most pedig a Zeneakadémia oktatói is felszólaltak. A rektorhelyettes által elküldött közleményből kiderült, hogy elfogadhatatlannak tartják Kotán Attila Bertalan, az egyetem kancellárjának a vezetési stílusát és a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt már számos szakember hagyta el az intézményt.
„Kiállunk azon dolgozóink mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Zeneakadémián folyó oktatás zavartalan legyen”
- fogalmazta meg Fekete Gyula.
Az egyetem oktatásszervezési felelőse még februárban jelezte, akkora problémát okoz náluk a munkaerőhiány, hogy önkénteseket keresnek, ugyanis a felvételi időszakkal járó feladatokat nem tudják egyedül ellátni.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
