475 – ennyi ponttal lehetett bekerülni tavaly jogi szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de a legtöbb intézményben bőven 400 felett volt a ponthatár. Ehhez szinte mindenből tökéletesen kell teljesíteni, vagy eredményesen részt kell venni egy tanulmányi versenyen.

Az Eduline pontszámító kalkulátorába kimagasló teljesítményeket írtunk be, de így is csak 470 pontot sikerült szereznünk: csupa ötös tantárgyakkal, kizárólag 90 százalékos érettségikkel – ebből az angol és történelem emelt szintű – és két nyelvvizsgával sem lehetett volna államilag finanszírozott képzésre bekerülni az ELTE-re, viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre már igen, ott 466 volt tavaly a ponthatár.

Mégis kitartanak az ELTE mellett

Tavaly több mint négyszer annyian kezdték meg jogi tanulmányaikat önköltséges formában az ELTE-n, mint államilag támogatottan: összesen 100 embert támogat az állam, 420 hallgatónak viszont fizetnie kell.

Nehéz bejutni államira, de legalább nem alapítványi – válaszolta Ákos arra a kérdésre, hogy miért éri meg az Egyetem téri intézménybe járni, ha előre tudni lehet, hogy valószínűleg fizetni kell majd. A joghallgató, akit még 2020-ban vettek fel, 454 ponttal önköltséges formában az is hozzátette: ha már jog, akkor úgy volt vele, hogy legyen az ELTE, mert szerinte ott nyújtják a legszínvonalasabb oktatást.

"Akik az én évfolyamomon önköltségesen vannak mind így voltak vele, hiszen második helyre valószínűleg az ELTE költségest írták be és utána még lehet, hogy megjelöltek más állami helyeket is, de a 350-es ponthatárral már simán bejutottak fizetősre"

– mondta Ákos, aki már a ponthirdetés előtt tudta, hogy lényegesen magassabb lesz a határ: abban az évben jött be ugyanis az, hogy csak nyolcvan helyet lehet meghirdetni állami képzésre, amit országosan szabályoztak a jogi karokon. Fővárosi viszonylatban ez rendesen megnehezíti a diákok dolgát, mert itt nagyon nagy létszámon indulnak ezek a szakok, míg ugyanis korábban miniumponthatárt állapítottak meg (ez 440 pont volt valamennyi jogi képzésen), addig nagyjából háromszor annyian kerülhettek be állami képzésre, mint most. Ákos szerint ezt az új rendszert a vidéki intézmények miatt találták ki, mert ott nagyon kevesen érték el a minimumot és csak néhány tíz embernek sikerült államilag támogatott képzésen tanulni.

A vidékre jelentkezők jól jártak, de Budapesten nagyon megemelte a belépési küszöböt ez a szabályozás

- tette hozzá. Ezt a Felvi statisztikái is alátámasztják, míg ugyanis 2019-ben még 317 embernek sikerült bekerülnie finanszírozott formában 440-es ponthatár mellett, és 218 hallgatónak kellett tandíjat fizetnie az ELTE-n, Szegeden a fordítottja tapasztalható: 2019-ben 45 embert vettek fel támogatott formában, míg önköltségesre 158-at, viszont a létszámkorlátozást követően 2020-ban már 88-an tanulhattak ingyen.

Mi a helyzet más egyetemeken?

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére szeretett volna bekerülni. Tavaly a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladta az 1100-at. A nappalis állami ösztöndíjas helyekre 2022-ben ilyen ponthatárokkal lehetett bejutni:

• Debreceni Egyetem: 438,
• Károli Gáspás Református Egyetem: 435,
• Miskolci Egyetem: 396,
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466,
• Pécsi Tudományegyetem: 427,
• Szegedi Tudományegyetem: 436

Az önköltséges határok viszont mindenhol kettessel vagy hármassal kezdődnek.

Idén egyébként összesen 5641-en jelentkeztek jogász szakra, ebből 4383-an első helyen jelölték meg. Tavalyhoz képest ez lényeges növekedést jelent, ugyanis az előző felvételikor 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre.

Mennyi az annyi?

Annak, aki önköltséges formában tanul az ELTE jogász képzésén 350 ezer forintot kell fizetnie félévente, de a diákok egy részének támogatást nyújt azt egyetem. Ákos például volt a Pázmány nyílt napján is, ahol már akkor jelezték, hogy lesz felező ösztöndíj, mert tudták, hogy ez a nyolcvan fő nagyon kevés lesz. Az ELTE-n csak szeptemberben jelentették be a támogatást.

Velünk kezdődött el a felező ösztöndíj, ami úgy működik, hogy az első évben ötven ember kap, utána pedig minden évben tízzel kevesebben. Első évben a felvételi pontszám alapján ítélték oda a támogatást, második évtől kezdve pedig a tanulmányi átlag számít. Nekem első két évben sikerült megkapnom, idén már nem

– mondta Ákos, akinek ösztöndíj nélkül, az ötéves osztatlan képzés (csúszás nélkül) összesen 3,5 millió forintba kerülne.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szintén 350 ezer forint a tandíj, de a Károli Gáspár Református Egyetemen már lényegesen kevesebb, 280 ezer forint, míg a Szegedi Tudományegyetemen 290 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen 300 ezer, Miskolcon pedig 270 ezer forint az önköltség.

Erasmus lehetőségek

Az ELTE népszerűségét az is növelheti, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. Magyarországon jelenleg 21 ilyen egyetem van. Ugyanakkor hiába a november 23-i határidő, Navracsics Tibor miniszter szerint legkésőbb csak szeptemberben folytatódhatnak a tárgyalások a befagyasztott uniós pénzekről. Ez az állami egyetemeket egyelőre nem érinti –  bár a BME-n is tárgyalnak már a modellváltásról, de az ELTE-n még ösztöndíjjal lehet tanulni külföldön.

Mit kell vállalni az állami félévekért cserébe?

Az ingyenes félévek ugyanakkor kötelezettségekkel is járnak: a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, illetve az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.