„Középiskolában is nézegettem a külföldi egyetemek honlapjait, de ezek nagyon távolinak és elérhetetlennek tűntek. Nem igazán hittem benne, hogy bárkinek is sikerülhet bekerülnie egy ilyen kisvárosból” – mondta el az Eduline-nak Sikora Gréta, aki a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumból először a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus szakára felvételizett sikeresen, majd az angliai Oxfordi Egyetemre is, ami a Times Higher Education idei felsőoktatási rangsorában az első helyet szerezte meg, így – már sokadik alkalommal – a világ egyik legjobb egyeteme lett.

Annak ellenére, hogy már középiskolásként is közgazdasági tanulmányi versenyt nyert, Gréta sokáig nem tudta eldönteni, valóban ez lesz-e az az irány, amivel foglalkozni szeretne, hiszen a közgazdaság mellett rengeteg más is érdekli: szívesen utazik, olvas és sportol, de érdekli a pszichológia és fontos számára a természet is.

Végzős középiskolásként aztán, miután már leadta a jelentkezését a Corvinus egyetem gazdaságinformatikus képzésére megfogalmazódott benne a válasz; közgazdaságtant szeretne tanulni, és nem is akárhol, egyenesen az Oxfordi Egyetem Economics and Management képzésén.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az érettségi felkészüléssel és a hazai felvételivel párhuzamosan beiratkozott az Engame Akadémia képzésére is, ahol – másokkal ellentétben – mindössze egy évet töltött el.

„Először meglepődtek, mert megjelentem a semmiből egy ilyen tervvel” – meséli Gréti, aki szerint bár az Engame Akadémia kifejezetten olyan diákoknak segít, akik mernek nagyot álmodni és Magyarországról külföldi elitegyetemekre felvételizni, az még őket is meglepte, hogy az általában négyéves program helyett ő mindössze egy év erejéig kérte a segítségüket a külföldi felvételire való felkészülésben.

Csak az Oxfordi Egyetem jöhetett szóba

Míg az Engame-re járó diákok többsége több külföldi egyetemre is beadja a jelentkezését, Gréta számára csak az oxfordi topegyetem jöhetett szóba, bár először ő is megjelölte a University College London és a King’s College London képzéseit is, később ezeket mégis visszavonta. A döntését azzal indokolta, hogy nem a külföldi továbbtanulás a célja, hanem kifejezetten az, hogy az oxfordi intézmény diákja lehessen, így amennyiben ez nem jönne össze, Magyarországon folytatná a tanulmányait.

„Szerintem ez egy igazán különleges egyetem. Egyedülálló például a „tutorial rendszer”, mely lehetővé teszi, hogy a diákok az adott heti témáról írt esszéiket egy elismert professzorral vitathassák meg, és a felmerülő problémákra együtt kereshessenek megoldásokat” – mondja, hozzátéve azt is, hogy vonzó számára a kicsi, 5-6 fős csoportokban való tanulás is. Egy "college" egy szakára ugyanis csak néhány diákot vesz fel az egyetem, beleértve az angolokat is. Emellett az egyetemen számtalan "society" működik, melyek lehetővé teszik, hogy a diákok a kötelező oktatáson kívül is fejlődhessenek.

Nagyban különbözik ugyanakkor a hazai felvételi rendszertől annak a folyamata is, ami alapján a külföldi egyetemeken válogatják a diákokat. Gréta mindkettőt megtapasztalta, mivel - miközben javában készült az oxfordi felvételire - a Corvinus egyetemre is bejutott, ahol egy féléven keresztül gazdaságinformatikát tanult.

 

Elmondása szerint az egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy miközben itthon lényegében csak az alap tantárgyak alapján értékelik a diákokat, Oxfordban – és egyébként az amerikai Borostyán-ligás egyetemeken is – sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a diákok tudására azzal a szakkal kapcsolatban, amire jelentkeznek, továbbá az elért eredményeikre és arra, hogyan próbálták a felvételit megelőzően fejleszteni magukat, és szert tenni a lehető legtöbb extra tudásra.

Írniuk kellett például egy úgynevezett „personal statement”-et, vagyis felvételi esszét önmagukról és arról, miért annak az adott egyetemnek a kiválasztott képzésére jelentkeztek, és mit tettek eddig annak érdekében, hogy bekerüljenek. De ki kellett tölteniük egy szakonként különböző képességtesztet is, olyan nyelvvizsgát tenniük angol nyelvből, amilyet az egyetem megkövetelt, végezetül pedig – aki idáig eljutott – annak egy személyes beszélgetésen is részt kellett vennie.

Az így megszerzett eredmények és benyomások alapján hozott döntést aztán az egyetem felvételi bizottsága arról, ki lesz az a pár ember, aki ősszel a patinás intézmény valamelyik képzésén kezdhet.

A hazai tandíjak többszöröse is lehet

2020 januárja előtt az Európai Unióból a brit egyetemekre érkező diákok viszonylag kedvező feltételekkel tanulhattak Angliában, ahol számos ösztöndíjlehetőség és diákhitel várta azokat a jó képességű tanulókat, akik felvételt nyertek, de önerőből nem tudták finanszírozni a tandíjaikat. Ezek azonban az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésével megszűntek, és egyelőre még nem körvonalazódott, milyen lehetőségekkel várják majd az unióból Angliába, Skóciába, Walesbe vagy Észak-Írországba érkező egyetemistákat.

Az Oxfordi Egyetem honlapján azt írják, az Európából érkező diákokra egyelőre azok a tandíjak és feltételek vonatkoznak, amik a tengeren túlról érkező diákokra is. Ez azt jelenti, hogy a magyar diákoknak attól függően, hogy milyen szakra nyertek felvételt, akár a hazai tandíjak többszörösét is ki kellene fizetniük, mindezeken felül pedig plusz terhet jelent az évekre szóló vízum és egészségbiztosítás, valamint a lakhatás költségei is.

Gréta szerint bár Európa-szerte sokan „lobbiznak” az angliai továbbtanulás megkönnyítése érdekében, jelen pillanatban még mindig egy köztes helyzet áll fenn, ami miatt nem csak neki, de rengeteg európai diáknak nagyon nehéz megoldania a tanulmányai finanszírozását Angliában.

Magyarországon éppen ehhez nyújt segítséget néhány diák számára a 2019-ben Novák Katalin – akkor még családügyi államtitkár – által létrehozott Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíjprogram, amire minden évben pályázhatnak a rangos külföldi egyetemekre felvételt nyert magyar diákok. A pályázat benyújtása után a legjobbaknak egy táborban kell részt venniük – idén ez Balatonszárszón volt – júliusban pedig közülük kerül ki az a néhány diák, akik egy évre szóló tandíj támogatást nyernek a külföldi tanulmányaik finanszírozásához.

Erre idén több mint 160-an pályáztak, közülük viszont csak 49-en jutottak el a táborig. Bár Gréta is eljutott a 3 napos eseményre, ő már tudja: hiába vették fel a világ egyik legjobb egyetemére, a magyar támogatást sajnos - nem tudni, hogy miért -  nem nyerte el.

Annak ellenére, hogy a családja biztosította a támogatásáról, Gréti ekkora összeggel nem szeretné a szüleit terhelni, így egyelőre további lehetőségek után kutat, de arra is megvan a terve, hogy mi lesz, ha a szeptembert végül mégsem Oxfordban kezdi.

A Corvinuson folytatott gazdaságinformatikai tanulmányait korábban már passzívvá tette, helyette az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett pszichológia szakra, később pedig – várhatóan az első év teljesítése után – úgy tervezi, ismét felvételizik a Budapesti Corvinus Egyetemre is, ezúttal viszont alkalmazott közgazdaságtanra, így a két szakot párhuzamosan végezné.

A furcsa kombináció abból adódik, hogy jövendőbeli közgazdászként a tudását – bárhol is szerzi azt meg – arra szeretné felhasználni, hogy segítséget nyújtson az embereknek, ehhez pedig létfontosságúnak tartja a megfelelő pszichológiai ismeretek elsajátítását is.

„Mindig is érdekeltek a segítő szakmák, de nem éreztem úgy, hogy tudnék ápoló, óvónő vagy szociális gondozó lenni. Helyette inkább tudományos irányból akartam megközelíteni azt, hogy hogyan lehetne minél hatékonyabban segíteni az arra rászorulókat” – teszi hozzá.

Kiemelten érdeklik a társadalmi vállalkozások és a non-profit szektor működése, azon belül is az, hogy hogyan lehetne a jellemzően adományokból fenntartott non-profit szervezeteket „becsatornázni” a profitorientált szektorba, jelenleg pedig éppen azon dolgozik, hogy legyen magyarországi intézménye is „A remény farmja” nevű, szenvedélybetegekkel foglalkozó brazil szervezetnek.