Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói. Az eredetileg tervezettnél jóval kisebb területen indulhat el 2024-ben a Diákváros építése, ahol 8500 egyetemista kaphat majd kollégiumi szobát, ez azonban önmagában még nem oldja meg a fővárosban tanulók lakhatási problémáit. A HÖOK szerint körülbelül 10 ezer új férőhelyre lenne szükség.
Arra a kérdésre, hogy mindenképp megvalósul-e a korábban tervezett 8500 férőhelyes, Diákvárosnak keresztelt kollégiumi fejlesztés, határozottan azt a választ kaptuk az innovációs minisztériumtól, hogy igen
– mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Hozzátéve, hogy a 8500 új férőhelyben nincsenek benne a Fudan Egyetem kollégiumi helyei (a mostani információk szerint 3000 helyről van szó), azokat külön kezelik majd.
A kormány tervei úgy zsúfolnák össze a Diákváros koncepcióját, hogy annak az értelmét adó funkciói csorbulnának
– ezt már Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondta, amikor bejelentette, hogy júniusban indul a főváros Fudan Egyetemmel kapcsolatos konzultációja. A Diákváros tervezett helyszíne ugyanis egyre kisebbre "zsugorodik" a kormányzati tervekben. Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.
|
Június 5-re, azaz szombatra tüntetést hirdetett a Hősök terére Jámbor András, a Mérce volt főszerkesztője és a Szikra Mozgalom. „Ott tartunk, hogy a Fidesz a magyar diákok lakhatását és jövőjét árusítja ki azért, hogy a kínai diktatúra elitegyetemét hozhassa az országba” – írják.
|
Ráadásul – írta meg a napokban a Népszava – a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.
10 ezer kollégiumi helyre lenne szükség
A Diákváros több ezer egyetemista lakhatási gondjait oldaná meg. A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan "több mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.
A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van, ebből körülbelül 44 ezer állami fenntartású intézmények kezelésében, ám a férőhelyek több mint 85%-a nem felel meg a jelenlegi jogszabályi minimumfeltételeknek.
Volt olyan intézmény, ahol az egyetemisták elmondása alapján a férőhelyek száma annyira alacsony, hogy egy kar hallgatói közül csak minden tizedik kaphatott kollégiumi helyet – áll a 2017-es jelentésben.
Arról, hogy jelenleg milyen a helyzet, nincsenek friss adatok – mondta Budai Marcell –, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a kollégiumok is bezártak egy időre. Az azonban egyértelmű, hogy a Diákvárosba tervezett 8500 férőhely jóval többet is fel tudnák tölteni az intézmények a fővárosban.
10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – véli a HÖOK sajtófőnöke. A fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. „A fővárosban is voltak felújítások, kapacitásbővítések, azt azonban nem lehet tudni, ebből mennyi volt intézményi, és mennyi központi fejlesztés” – mondta Budai Marcell.
Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár nemrég úgy nyilatkozott: 2024-ig sem a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.
Külföldi diákok a magyarokkal szemben
A HÖOK helyzetképe szerint a kollégiumi normatíva 2006 óta változatlan (116.500 Ft/év/hallgató), így a hallgatói érdekképviselet szerint az intézmények vagy más forrásokat kénytelenek átirányítani, vagy nem tudják megfelelő színvonalon működtetni a kollégiumokat.
A külföldi hallgatók után magasabb állami támogatás jár - igaz, a Magyarországra érkező, tandíjat fizető külföldiek általában nem kérnek kollégiumi férőhelyet. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal magyar egyetemen tanulók viszont a kollégiumokban laknak, de az ő elhelyezésük bele van kalkulálva a számokba - mondta Budai Marcell.
A kollégiumi helyeket alapvetően szociális alapon osztják ki, ám a férőhelyhiány miatt már évek óta éles a verseny. Aki kiszorul a kollégiumból, albérlet vagy magánkollégium után néz. Utóbbiak megviselhetik a családi büdzsét, hiszen a 20-22 ezer forintos kollégiumi díjjal szemben egy albérlet inkább 60-70 ezres, de sokszor akár ennél nagyobb kiadás is jelenthet.
Az albérletárak növekedése fokozta a kollégiumi férőhely iránti igényt, hiszen így lettek olyan hallgatók, akik például 2016-ban még nem akartak kollégiumba menni, mert ki tudták fizetni az albérletet, de ma már nem tudják ezt megtenni, így kollégiumba költöznének – mondta Budai Marcell.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|
