"Mi lesz, ha a választott kuratórium saját érdekei alapján szétforgácsolja az egyetemet?"

Az Oktatói Hálózat szegedi tagozata nyílt levelet írt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátorainak.

  • Tóth Alexandra

Korábban már beszámoltunk róla, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet. Az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás".

A fenntartóváltás ellen azonban már aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Az egykori és jelenlegi hallgatók szerint az "elmúlt évek eseményeit alapul véve nem hisznek abban, hogy az új működési modell a tudományos kutatómunkát, oktatást és az egyetem autonómiáját biztosítaná." Most pedig az Oktatói Hálózat szegedi tagozata írt egy nyílt levelet, amelyben arra kérik az SZTE szenátorait, hogy szavazzanak az átalakulás ellen.

"Jelen helyzetben mi, és kiváltképpen Ön, azzal a kihívással szembesülünk, hogy vajon átruházzunk-e minden önrendelkezési jogot egy nem általunk választott öt fős kuratóriumra, amelynek tagjai életük végéig teljes hatalmú vezetői lesznek ennek a közösségnek: átszervezhetik az egyetem struktúráját, elbocsájthatnak oktatókat és kutatókat, eldönthetik, milyen képzések induljanak és ne induljanak" - olvasható a levélben.

Az tehát a kihívás, hogy önként lemondunk-e önrendelkezésünkről egy olyan struktúráért cserébe, ahol teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva öt fő akaratának - teszik hozzá.

A levélírók szerint feltehetően szólnak racionális-gazdasági érvek az átszervezés mellett, de arra kérik a szenátust, hogy mérlegelje az érveket és az értékeket. "Megéri-e rövid távú gazdasági érdekek és hasznok nevében feláldozni az Egyetem önrendelkezési jogát? Mennyi pénzért érdemes eladni ezt a jogot? A következő évekre kilátásba helyezett többszáz milliárd forint és a megígért 2x15%-os béremelés elegendő összeg ehhez? Lehet, hogy az Egyetem öt vagy tíz évig hasznot fog húzni ebből az üzletből. De a Szegedi Tudományegyetem több mint egy évszázada ennek a városnak a szerves része, és Önnek mint e közösség választott képviselőjének nem öt vagy tíz évre kell előre gondolkodnia, hanem száz vagy kétszáz évre" - fogalmaznak.

Mi lesz akkor, ha tizenöt-húsz év múlva a választott kuratórium saját érdekei alapján szétforgácsolja az Egyetemet, ha leválasztja a klinikai központot, ha más egyetemekhez szervez ki karokat és képzéseket, ha megakadályozza a zenész-, a művész- a pedagógusképzéseket? Mit fog tudni mondani unokájának, ha azt kérdezi öntől 2050-ben, hogy miért nem lehet ma Szegeden irodalmat, szociálpedagógiát vagy zeneszerzést tanulni, holott ebben a városban a 21. század elején még egy virágzó egyetem működött?

"Kérjük Önt, hogy szembesítse magában a rövidtávú gazdasági előnyöket azokkal az igazi értékekkel, amelyek most végleg elveszhetnek. Kérjük, szavazzon az átalakulás ellen!" - zárják a levelet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.