Azt már tudjátok, hogy mit jelent az alap-, a mester-, illetve az osztatlan képzés? A PhD körülírása se jelent gondot, de a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés fogalma még tisztázásra szorul? Segítünk.
A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Érettségi után ezek közül az első kettőre, illetve felsőoktatási szakképzésre tudtok jelentkezni.
De mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Ezekre a képzésekre ugyanúgy az E-felvételin keresztül tudtok jelentkezni, a szaklistában "F" betűvel jelzik őket.
Nagy előnyük, hogy elvégzésük után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok. A jeles záróvizsga eredmény alapján ugyanis 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepes eredményért pedig 10 többletpontot kaphattok, ha később a szakiránynak megfelelően tanultok tovább. Ezenkívül, ha a felsőoktatási szakképzés után szakiránynak megfelelő képzési terület szakján tanultok tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeitek meghatározott arányát is elismerik.
Szintén a felsőoktatási szakképzések mellett szól, hogy ezeken a képzéseken 240 a minimumponthatár - míg alap- és osztatlan szakokon 280 -, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében. Mindemellett az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel ellentétben a felsőoktatási szakképzésekhez nem követelmény az sem, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzetek - bár többletpontot ugyanúgy kaphattok érte.
Miben más a szakirányú továbbképzés?
A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Ez a megszerzett alap- és mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma. A szakirányú továbbképzéseken lehetőségetek van a korábban szerzett ismereteitek meghatározott irányú elmélyítésére.
A 2-4 félév időtartamú szakképzések munka mellett elvégezhetők - sőt, a munkahely a képzés folyamatos gyakorlati hátterét is jelentheti. Tananyagaik elméleti és gyakorlati blokkokból állnak. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.
Lecsúsztatok a 2020-as általános felvételiről, ezért nem tudtátok szeptemberben elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát? Már nem kell sokáig várnotok, hogy újra megpróbálkozhassatok a felvételivel. Mutatjuk, mikor indul a keresztféléves eljárás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
