Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig adhatjátok majd le a jelentkezéseteket?

Lecsúsztatok a 2020-as általános felvételiről, ezért nem tudtátok szeptemberben elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát? Már nem kell sokáig várnotok, hogy újra megpróbálkozhassatok a felvételivel. Mutatjuk, mikor indul a keresztféléves eljárás.

  • Eduline

A 2021 februárjában induló egyetemi és főiskolai képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalói október közepén jelennek meg. A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat is. A jelentkezési időszak november 15-ig tart, a ponthatárok megállapítása 2021 január második felében történik - így amennyiben sikeres volt a felvételitek, februárban el is kezdhetitek a felsőfokú tanulmányaitokat.

Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Illetve ebben az eljárásban is felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs.

A felvételi eljárásnak vannak alapkövetelményei, de emellett az intézmények a különböző szakokon plusz feltételeket is megadhatnak. Arról, hogy egyes szakokon miből kell emelt szintű érettségit tenni 2021-ben, itt írtunk korábban.

Kiváltanátok a nyelvvizsgátokat egy emelt szintű érettségivel? Ennyi százalékot kell elérnetek

Milyen eredményt kell elérni az idegen nyelvi érettségin ahhoz, hogy az érettségi bizonyítványotok nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű? Milyen szabályok vonatkoznak a középszintű érettségire, illetve kiváltható-e nyelvvizsgával az érettségi? Összegyűjtöttünk minden fontos kérdést és választ a nyelvi érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.