Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig adhatjátok majd le a jelentkezéseteket?

Lecsúsztatok a 2020-as általános felvételiről, ezért nem tudtátok szeptemberben elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát? Már nem kell sokáig várnotok, hogy újra megpróbálkozhassatok a felvételivel. Mutatjuk, mikor indul a keresztféléves eljárás.

  • Eduline

A 2021 februárjában induló egyetemi és főiskolai képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalói október közepén jelennek meg. A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat is. A jelentkezési időszak november 15-ig tart, a ponthatárok megállapítása 2021 január második felében történik - így amennyiben sikeres volt a felvételitek, februárban el is kezdhetitek a felsőfokú tanulmányaitokat.

Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Illetve ebben az eljárásban is felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs.

A felvételi eljárásnak vannak alapkövetelményei, de emellett az intézmények a különböző szakokon plusz feltételeket is megadhatnak. Arról, hogy egyes szakokon miből kell emelt szintű érettségit tenni 2021-ben, itt írtunk korábban.

Kiváltanátok a nyelvvizsgátokat egy emelt szintű érettségivel? Ennyi százalékot kell elérnetek

Milyen eredményt kell elérni az idegen nyelvi érettségin ahhoz, hogy az érettségi bizonyítványotok nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű? Milyen szabályok vonatkoznak a középszintű érettségire, illetve kiváltható-e nyelvvizsgával az érettségi? Összegyűjtöttünk minden fontos kérdést és választ a nyelvi érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.