Megtörtént a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói alapítványának cégbírósági bejegyzése, ezzel minden jogi feltétel adottá vált, hogy július 1-től az alapítvány legyen a felsőoktatási intézmény fenntartója - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.
A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány cégbírósági bejegyzésének folyamata Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére április végén indult el.
Az eljárás befejezésével az utolsó jogi feltétele is adott annak, hogy július 1-től az alapítvány vegye át a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartását - közölte a minisztérium.
Kiemelték: a modellváltás nyomán a Corvinus új fejlődési pályára állhat, az intézmény működési szabadsága, az egyetemi autonómia növekszik. Az intézmény célja, hogy a hallgatók számára nemzetközileg elismert diplomát, versenyképes tudást adjon, és 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme közé kerüljön.
Corvinus: nem lesz tandíjemelés
Az egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek számát, és az önköltséges képzések térítési díjának emelése sem várható - reagált a Budapesti Corvinus Egyetem arra, hogy az Oktatói Hálózat keddi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését.
A közleményben kitértek arra is, hogy a magyar gazdaság versenyképessége a gazdaság- és társadalomtudományi felsőoktatás teljesítményének növelésével erősíthető. E cél elérése egy, az állami egyetemeket körülvevő intézményi-működési környezethez képest rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezet kialakítását igényli.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
