Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Három és fél év helyett négy évig kell majd tanulniuk azoknak, akik turizmus-vendéglátás vagy nemzetközi gazdálkodás alapszakon szeretnének diplomázni – ez derül ki a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló EMMI-rendelet módosításából, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
A turizmus-vendéglátás szakosoknak nem egy, hanem két féléves szakmai gyakorlatot kell majd teljesíteniük „turisztikai és vendéglátó tevékenységet folytató szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény tanéttermében, tanszállodájában”. Újdonság, hogy a két félévből egyet akár külföldön is lehet tölteni. Mivel hosszabb lesz a képzés, a kreditszám is magasabb lesz: a jelenlegi 180+30 helyett 180+60 kreditet kell majd szerezni.
Változik a nemzetközi gazdálkodás alapszak is, az szintén négyéves lesz, a jogszabály alapján ráadásul „a képzés követelmény – nemzetközi jellegének erősítése érdekében – legalább egy félév külföldön szerzett tapasztalat vagy nemzetközi környezetben megszerzett gyakorlat”.
A jogszabály alapján a két képzést felmenő rendszerben alakítják át, a tanulmányaikat 2020. február 1-je után elkezdő hallgatókat érinti először.
| A legnépszerűbb szakok között |
| A turizmus-vendéglátás a felvételizők egyik nagy kedvence, a legnépszerűbb BA- és BSc-képzések listáján tavaly például az ötödik volt 4990 jelentkezővel. 2420 felvételiző ráadásul a jelentkezési lap első helyére sorolta az alapszakot, a turizmus-vendéglátást népszerűségben csak a gazdálkodási és menedzsment, a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, valamint az ápolás és betegellátás előzte meg. A turizmus-vendéglátás szakon egyébként évek óta csak az szerezhet állami ösztöndíjas helyet, aki eléri az előzetes ponthatárt – ezt idén 400-nál húzták meg –, 2018-ban ezért 1635-en kezdhették meg tanulmányaikat, ám csak 618 elsőéves kapott állami támogatást. A nemzetközi gazdálkodás is a legnépszerűbb alapszakok közé tartozik – a 2018-as felvételin 2767-en jelölték meg, 1343-an az első helyen. Közülük végül 1019-en kerültek be a képzésre, és mindössze 339-en tanulhatnak állami ösztöndíjas formában, a többiek önköltségesként kezdhették el tanulmányaikat. Ezen a szakon is van előzetes ponthatár, idén a nemzetközi gazdálkodáson 420. |
A két szak átalakításáról Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese beszélt korábban, a Portfoliónak azt mondta, az üzleti képzéseknél és egyes társadalomtudományi területeken előnyösebb lenne, ha a „3 vagy 3,5 éves alapképzés plusz 2 éves mesterképzés” rendszert újragondolnák.
"Szeretnénk igazodni a nemzetközi normákhoz, másrészt azt is szeretnénk, ha már az alapképzésen is olyan hallgatókat tudnánk képezni, akik nemzetközi tapasztalattal is rendelkeznek: persze a hallgató eddig is mehetett külföldre, de ez nem épült be teljes mértékben a tantárgyi programba. Az új rendszerben az alapképzésben a tanulmányok meghosszabbodnak fél évvel, de a hallgató egy félévet külföldön tanul vagy külföldön teljesíti szakmai gyakorlatát, így garantáltan szert tesz nemzetközi tapasztalatra" – mondta a lapnak.
A cikk arra is kitér, hogy a külföldi tanulmányok finanszírozása nem jelent változást a hallgató magyarországi státuszához képest. „Tehát ha a hallgató állami finanszírozott képzésben vesz részt, vagy a későbbiekben Corvinus-ösztöndíjas lesz, ez a finanszírozás fedezi a külföldi tanulmányokat is, és ha egy partnerintézményhez megy, akkor ott is biztosítja neki az egyetem a megfelelő feltételeket” – írják.
