ELTE: nincs gazdasági vészhelyzet, stabil az egyetem működése

Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil - reagált az egyetem az Oktatói Hálózat hétfői közleményére.

  • Eduline

Teljes mértékben valótlan az a sajtóban megjelent állítás, mely szerint „gazdasági vészhelyzet” vagy „hatalmas baj” van az ELTE-n. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil. Két kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar működésének optimalizálása és gazdálkodásának racionalizálása zajlik, amelyre a karok vezetői, a kar közösségével együttműködve dolgoztak ki intézkedési tervet – írja közleményében az ELTE.

Hozzáteszik: „a struktúra kisebb kiigazítása valóban együtt jár néhány státusz megszüntetésével, de ez az esetek többségében nyugdíjas korú oktatók nyugdíjazását jelenti”.

Az egyetem szerint mindez nincsen negatív hatással az intézmény „működőképességére és az oktatás-kutatás magas minőségére, amelynek megőrzése az egyetem és a karok vezetésének legfontosabb prioritása”.

„Az egyetem oktatói és kutatói állománya biztosítja a legmagasabb színvonalú oktatási és kutatási feladatok ellátását, valamint a képzési és kutatási portfólió folyamatos bővülését. Az alaptalan pánikkeltést és a közvélemény félrevezetését határozottan elutasítjuk” – utalnak az Oktatói Hálózat hétfői nyilatkozatára.

Az Oktatói Hálózat hétfőn azt írta, az ELTE BTK és TTK oktatóinak száma „várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban. De bármelyik megoldásról legyen is szó, a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet”.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.