Folyamatosan emelkedik a dán egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma. Nem véletlenül: tandíj nincs, bár a megélhetésre jelentős összegeket kell félretenni.
Egy év alatt jelentős mértékben megemelkedett a Dániában tanuló magyar diákok száma. Dániát 2016-ban még csak 1218-an választották, 2017-re viszont már 1400-ra nőtt a dán felsőoktatásban tanuló magyarok száman – derül ki az Engame Akadémia adataiból.
Ez a szám természetesen elmarad a külföldi továbbtanulás tervező magyar diákok három „kedvenc” országában – Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában – tanuló magyar hallgatók száma mellett, Dánia és Hollandia azonban így is egyre népszerűbb.
Dánia: nincs tandíj, de költséges a megélhetés
A dán felsőoktatás egyik nagy előnye, hogy az EU-s állampolgároknak nem kell tandíjat fizetniük. „Érdemes azért megjegyezni, hogy a mindennapi megélhetés meglehetősen borsos, Koppenhága például a 27. legdrágább város a világon. A költségekre havi szinten 5500 dán koronát kell számolni, ez körülbelül 250 000 forintnak felel meg” – írják az Engame összefoglalójában.
A kollégiumi helyre vagy albérletre vadászó hallgatóknak érdemes korán elkezdeniük a keresgélést, mivel félévkezdés környékén általában már nem egyszerű albérletet találni a nagyobb városokban. Természetesen a legtöbb egyetemnek van kollégiuma, ezért célszerű utánajárni és kérdezősködni a lehetőségekről.
A Dániába készülők számára jó hír, hogy a legtöbb képzés angol nyelvű, de akik szeretnék elsajátítani a dán nyelvet, azoknak az egyetemek lehetőséget biztosítanak erre is.
"Itt nem a vizsgákra mennek rá" - milyen Dániában tanulni?
Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
