Létszámleépítés lesz az ELTE BTK-n

Többek között létszámleépítéssel kell megtakarítania 250 millió forintot az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának – erről a kar dékánja beszélt.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2019-es költségvetésében van egy neuralgikus pont, amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel – mondta a Magyar Időknek Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja. A nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya, de a BTK és a TTK főleg alapkutatást végez, amely a világon sehol nem rentábilis - magyarázta.

Hozzátette: az oktatási államtitkársággal rendszeresen tudtak egyeztetni erről a kérdésről, egyetértenek abban, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát. „Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum” – mondta a dékán.

A másik terület, ahol megszorításról van szó, a területátengedés. „Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít” – mondta, hozzátéve: a racionalizálást elfogadták, de azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon növelni szeretnék a hallgatói létszámot, a tanárszakokon is.

Pénzhiány az ELTE TTK-n: lemondott a dékán

Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette - írja a 444.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu