„Most éppen az agrároktatás szerkezetének átalakítását akarják erőből megoldani, a szakma véleményét nem teljes körűen ismerve, többek között a munkavállalói érdekképviseletek véleményeit ki sem kérték. A nagy múltú, jó nevű intézmények elcsatolása jelenlegi egyetemüktől és az agrároktatás felforgatása nem oldja meg a jelenleg fennálló problémákat” - írja közleményében az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet.

A két szervezet a párhuzamosságok megszüntetésével egyetért, ha megfelelően előkészítik. „Attól nem emelkedik az elvégzett oktatói és a kutatói munka színvonala, hogy néhány évenként átszervezik az agrároktatást. Mint ahogy attól sem várható pozitív eredmény, hogy az egyetemi autonómiát kívánják tovább szűkíteni” - írják, úgy fogalmaznak, „éppen elég iránymutatást kapnak az egyetemek a kancellárokon keresztül a kormánytól”.

Hozzáteszik: az agrárképzés az egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező képzési forma. A keszthelyi Georgikon elvesztené önállóságát, mert a kormány tervei szerint elcsatolják a Pannon Egyetemtől, és a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari karához tartozna.

Csakúgy, mint a gyöngyösi, a kecskeméti, a nyíregyházi és a kaposvári agrárképzés. A megmaradó intézményeknek pedig kötelezően stratégiai együttműködést kell létrehozni. „Kivéve a hódmezővásárhelyit, hiszen ott Lázár János személyesen ígérte meg a fejlesztéseket” - írják.