Alap-, osztatlan vagy mesterszak?

Évekkel ezelőtt érettségiztetek, ezért már nem tudjátok, melyik képzésre ki jelentkezhet? A képlet egyszerű: érettségivel alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzéseken tanulhattok tovább, ha megfeleltek a felvételi feltételeknek és eléritek a ponthatárt (a ponthatárokat a keresztféléves felvételin várhatóan 2018. január 24-én hozzák nyilvánosságra). Ilyen szakokra persze akkor is jelentkezhettek, ha már van diplomátok, mesterképzésre pedig csak diplomások jelentkezhetnek.

A keresztféléves felvételin több felsőoktatási intézmény hirdet alapszakokat, felsőoktatási szakképzéseket és mesterszakokat - például rengeteg államilag támogatott mesterképzés közül válogathattok, a magánintézményekben is.

Felvételi feltételek?

Alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, de még 2005 előtt, a „régi” rendszerben érettségiztetek magyarból, matekból, történelemből, idegen nyelvből és a választott tantárgyból, ezért nincs emelt szintű érettségitek? Nem kell aggódnotok, a felvételi szabályok kidolgozásakor azokra is gondoltak, akik hosszú kihagyás után kezdenék el az egyetemet vagy főiskolát. Nézzük, milyen lehetőségeket használhattok ki.

Váltsátok pontokra a „régi” érettségit

A 2005 előtt letett érettségi automatikusan középszintű vizsgának számít, ám mivel akkor a százalékos eredményt még nem tüntettek fel az érettségi bizonyítványban, az érdemjegyeket kell átváltani százalékokra, méghozzá így:

jeles (5): 100%,
jó (4): 79%,
közepes (3): 59%,
elégséges (2): 39%

Ez fontos lépés, hiszen az érettségi bizonyítványotokat a tanulmányi és az érettségi pontok kiszámításakor is elő kell vennetek. Még egy infó: érdemes átnézni a felvételi tájékoztató részeként nyilvánosságra hozott táblázatot a 2005 előtti és a mostani érettségi tárgyak megfeleltetéséről.

Emelt szintű érettségi is kellene?

Akkor sem kell félretennetek továbbtanulási terveiteket, ha 2005 előtt érettségiztetek (azóta nem szereztetek diplomát), de olyan alap- vagy osztatlan szakot néztetek ki magatoknak, amelyen felvételi feltétel legalább egy tantárgyból az emelt szintű érettségi. Felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával pótolhatjátok a hiányzó emelt szintű érettségit, ennek azonban több feltétele van. Ilyen vizsgát csak azok tehetnek, akik a kétszintű rendszer bevezetése, vagis 2005 előtt érettségiztek, olyan szakra jelentkeznek, amelyen előírás legalább egy emelt szintű vizsgatárgy megléte, és ebből a tárgyból rendelkeznek (értelemszerűen középszintű) érettségi eredménnyel.

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát csak egyszer, a jelentkezési sorrendben előbbre sorolt felsőoktatási intézményben kell letenni, de valamennyi, az adott tárgyból emelt szintű érettségit megkövetelő képzésen és intézményben elfogadják. Ha a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgán legalább 45 százalékos eredményt értek el, az kiváltja az emelt szintű érettségit, sőt még többletpontot is kaptok - tantárgyanként 50-et.

Ha a vizsga még így sem jöhet szóba, és egy olyan alapszak sem nyeri el a tetszéseteket, amelyhez nem kell emelt szintű érettségi, válasszatok felsőoktatási szakképzést. Ezekre a kétéves képzésekre emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni, alacsonyabb a minimumponthatár, és a pontszámítási szabályok is lazábbak.

Már van egy diplomátok?

Emelt szintű érettségitek azonban nincs, de alap- vagy osztatlan szakra jelentkeznétek? Fontos, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket az egyetemek és főiskolák a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Ebben az esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele. A konkrét pontszámítási szabályok intézményenként eltérhetnek.

Mesterszakra jelentkeznétek?

Ha mesterszakra jelentkeznétek, a meglévő diplomátokat kell megnéznetek: MA- vagy MSc-képzésre ugyanis csak az kerülhet be, akik legalább alapszakos/főiskolai végzettséggel rendelkezik, ez azonban nem feltétlenül elég ahhoz, hogy elkezdhessétek a mesterképzést. Minden mesterszak képzési és kimeneti követelményében szerepel, hogy a belépéshez milyen alapszakokat/főiskolai szakokat fogadnak el előzményként. Ezeket az információkat ebben a táblázatban találjátok.

Könnyű a dolgotok, ha olyan szakon szereztetek diplomát, amely a kiválasztott mesterképzésen a teljes kreditérték beszámításával elfogadható. Ha azonban olyan szakon végeztetek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy mennyi szakterületi kreditje ismerhető el. A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismernek el elegendő szakterületi kreditet, nem kerülhettek be a kiválasztott MA- vagy MSc-szakra. Bővebb információiért keressétek meg a kiválasztott felsőoktatási intézményt!

Tanulás és munka: a jó időbeosztás titka

Ha munka mellett kezdenétek el egy újabb képzést, a meghirdetett szakok listáján a "munkarend" oszlopoban szereplő betűt is figyeljétek: az N a nappali, az E az esti, az L a levelező munkarendet jelzi. A leginkább optimális választás, ha a frissen érettségizettek a nappalis, a kisebb-nagyobb kihagyás után, munka mellett tanulók a levelező képzések közül választanak, így össze tudják hangolni feladataikat. Érdemes még a jelentkezés előtt megtudni, elektronikusan intézhetitek-e ügyeiteket a kiválasztott felsőoktatási intézményben, így ugyanis sok időt megspóroltok.