Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A lex CEU több mint hét hónapja az Alkotmánybíróság előtt van, egyelőre megjósolni sem lehet, mikor határoz a testület az ügyben.
A módosítás arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződést kötöttek. Eredeti terv szerint a feltételeket nem teljesítő intézmények 2018. január 1-jétől nem vehettek volna föl elsős hallgatókat – de a határidőket nemrég egy évvel kitolták.
"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Nyár elején még úgy látszott, hogy az ítélkezési szünet után, ősszel határoz az Alkotmánybíróság a lex CEU-ról, de egyelőre nem látszik, mikor lesz döntés -írja a Magyar Nemzet.
Az Országgyűlés ma kivételes eljárásban megtárgyalja, majd el is fogadhatja a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. Az ülésnap reggel 9 órakor Gárdonyi Gézára történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.