Az ELTE tavalyi gólyatáborai - már ahol tartottak még ilyet - szinte egy egész napos iskolai napközire emlékeztethetett sokakat. A szervezésben bevezetett szigorítások miatt ugyan a mindenkinek nagyobb volt a biztonságérzete, de átestek a ló túloldalára is a tavalyi beszámolók szerint. Alkoholt is alig tudtak inni, pedig a tábor akárhogy nézzük is, a szórakozásról kell szóljon.

A Corvinus napvilágot látott, ám 2014-ben történt esete ismét rossz húrokat pengethetett meg sokakban, ezért kíváncsiak vagyunk a tapasztalataitokra, hogy milyen gólyatáborokban van idén részetek, hiszen mi magunk sem győztük azt tanácsolni, hogy kár lenne kihagynotok.

A Szent István Egyetem a Corvinus örökében

A Corvinustól a SZIE-hez csatolt Budai Campus gólyatáboraival szemben volt a legnagyobb várakozás, hogy az idén nyilvánosságra került botrány hogyan hatott az egyetemi táborok szervezésre. Levelekből idézünk:

" A rémhírek miatt borzasztó félelmeim voltak a gólyatáborral kapcsolatban. Azt is fontolgattam, hogy nem megyek el. Több diáktársam is ezen a véleményen volt. Ezek a botrányos gólyatáborok már nem most voltak, és szerintem már nem kellene őket felhánytorgatni, mert mindenki megkapta a maga büntetését már csak a sajtó által is, ezzel hátrányba hozva az iskola hírnevét."

Az ELTE botrányai során az egyetem rektora, Mezey Barna is kiemelte a sajtó korrektségét, amit a nemi erőszakos esetnél tanúsított, egyben rengeteg sokkal több információ juthatott el a döntéshozókhoz is. Az ügyek nyilvános kezelése számos ügyben bizonyíthatta már, hogy rendkívül hasznos lehet.

A mi gólyatáborunk fantasztikus volt! 1 éve ilyenkor még borzalmasan féltem tőle de rá kellett jönnöm hogy semmi okom félni. A legdurvább ital, amivel a seniorjaink itattak minket, az a fröccs volt. Az, hogy ki mit vett magának a kocsmában, már egyéni döntés volt. Szórakoztató, játékos feladatok voltak, mindenki nagyon jól érezte magát, soha semmi kényszerítés és egyetlen egy megalázó feladat sem volt. Talán a "legdurvább" feladat az volt, hogy a tehénszobor tőgyéhez tettek egy fröccsel felöntött gumikesztyűt, és ki kellett inni az ujjain keresztül a fröccsöt. Nem kellett sem vetkőzni, sem undorító dolgokat tenni és meginni.

Az, hogy 2014-ben volt pár elvetemült aki ilyen feladatokat talált ki, az nem azt jelenti, hogy minden gólyatábor ilyen. Az egyetemek félnek az újbóli rossz hírnévtől, nem engedhetnek meg maguknak ilyen magatartást, mint amit akkoriban a Corvinus szervező diákjai csináltak. (Eszter)

A Zeneművészeti Egyetem az origó

Eddig kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk, ezek közül is kiemelkedik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Bár az Amerikai pita óta a zenetáborokról más kép él mindenkiben, teljesen konszolidált, egyben kellemes tábor fogadhatta az idei gólyákat.

Bevallom a sok rossz hírű gólyatábor miatt én is félelemmel indultam el az LFZE gólyatáborába. Sajnos emiatt a gólyák fele el sem jött és nagyon kevesen voltunk! A szervezők közül - a Zeneakadémia Dux-köre - többen voltak, mint az elsősök. Én is pesszimistán álltam hozzá. A szüleimmel meg volt beszélve, hogy készenlétben állnak és bármikor hazavisznek, hogyha rosszra fordulnak a dolgok. Így, amikor kiderült, hogy a tábor területén nincs mindenhol térerő, őszintén szólva kicsit beparáztam.
Ám szerencsére nem, hogy nem mentem haza, de el sem akartam jönni onnan. A 4 nap alatt körülbelül a 45 ember egy igazi csapattá kovácsolódott. Már az első egy órában rádöbbentem arra, hogy akár el is veszíthetem a telefonomat. A tábor alatt senkinek sem kellett olyat tennie, amit nem akart és mindenki adhatta önmagát. Nem az alkoholizálásról szóltak a programok, gólyaszivatások sem voltak, nem aláztak meg minket nem éreztük "kicsiknek" magunkat .A Dux-okkal együtt játszottunk és mókáztunk. A bulizás sem rosszullétig ment, sőt: Napközben arra figyeltek és kértek mindenkit, hogy ne fogyasszon senki alkoholt!!!! Az esti beszélgetések - és TÉNYLEG beszélgetések- folyamán csak egyfélét ittunk (DE annál finomabbat), a szervezők felügyeletével. Senkit nem köteleztek az ivásra. Mindenki csak a maga bódult állapotában vigyorogva jól érezte magát.
Fantasztikus szervezői gárda fogadott minket, a négy nap alatt egyszer sem unatkoztunk. Tanítani kéne azt amit csináltak. Rengeteget játszottunk, pedig felnőtt "komoly" egyetemistákkal volt tele a csobánkai Cserkészpark. Gyerekként ujjongtunk minden vicces játéknál. (Németh Niki)

Pátosz nélkül írt egy másik hallgató is a szervezők munkájáról.

A gondosan világgá kürtölt ELTE és Corvinus gólyatáborok primitív lezajlásához semmiben sem hasonlítható élményben volt részem, maga a tábor a közösségkovácsolásról és/azaz az elfogadásról, valamint a színvonalas szórakoztatásról szólt. A szervezők minden téren kitettek magukért. (Takács Dániel)