szerző:
Eduline

A jelenleg még korlátlan számú jelentkezés egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezésre módosulna az új felsőoktatási törvény koncepciója szerint, az intézkedés legkorábban 2013-ban, reálisan 2014-ben léphetne életbe. Átalakulna a finanszírozás, és fokozatosan csökkennének az államilag támogatott felvételi keretszámok is.

Az MTI birtokába került javaslat az elkövetkező évekre vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatának megfelelően 2012-ben 40 ezer fő, 2013-ben 35 ezer fő, 2014-ben 30 ezer fő felvételi létszámmal számol. A finanszírozás szempontjából a várható létszámok és a képzési támogatás követné a képzési szinteket és a finanszírozási szakcsoportokat.

Kitér arra is, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezethez képest a 70 százalékos fenntartói, a 15 százalékos képzési és a 15 százalékos  tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel.

Legfeljebb három helyre lehet jelentkezni, visszatér a szóbeli felvételi
©

A javasolt intézményrendszer-átalakítás 2014-ig fokozatosan éreztetné finanszírozási hatását. A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. Az is rögzíti ugyanakkor, hogy 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere, s az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
   
Lesz szóbeli felvételi, legfeljebb három helyre lehet jelentkezni

Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetné a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, ami azonban nem az érettségi keretében már írásban és szóban bizonyított tárgyi tudást vizsgálná, hanem az alapműveltség, a motiváció, a pályakép, a választott szakterület iránti fogékonyságot és érdeklődést. A meghallgatás követelményeit, értékelési kritériumait és eljárási rendjét az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határoznák meg és hoznák nyilvánosságra.

A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a szóbeli felvételi vizsgát csak az adott intézménybe, szakra jelentkezők egy része számára szervezze az intézmény, így biztosítva a kiemelkedő ponteredményt elérő jelentkezők részére a meghallgatás alóli mentességet.
   
A meghallgatás megszervezése miatt módosításra szorul a felvételi jelentkezésekre vonatkozó hatályos szabályozás is, a jelenleg még korlátlan számú jelentkezés egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezésre módosul. Az új felvételi eljárás az érettségi vizsgaszabályzat módosulásával egy időben, legkorábban 2013-ban, reálisan 2014-ben kezdődhet.
   
Többletpontok helyett külön keretszámok

A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, vagy gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőknek külön keretszámot biztosítanának a jelenlegi többletpontok helyett.

Szerződést kötnek a hallgatókkal, külön létszámkeretet hoznak létre a hátrányos helyzetű diákoknak
©

Képzési - állami ösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges - formától függetlenül el kell bocsátani azt a hallgatót is, aki tanulmányai végzéséhez a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszeresét már igénybe vette, és nem szerzett végbizonyítványt.
   
Anyagilag rászoruló, tehetséges hallgatók számára az önköltséges képzés költségeinek részben vagy egészben történő biztosítására közösségi, egyházi, alapítványi, a gazdasági és pénzügyi élet szereplői által alapított ösztöndíjak folyósíthatóak, illetve a Diákhitel II. program keretében kölcsön vehető fel.
   
Az állami szerződésben biztosított ösztöndíjak, illetve az önköltséges képzés keretében működő szakok listáját, illetve az azokra felvehető hallgatók létszámát a Felsőoktatási Tervezési Tanács véleményének mérlegelésével az oktatásért felelős miniszter állapítja meg.

Külföldi ösztöndíj, önköltséges képzés

Ahol arra kereslet és megfelelő oktatógárda biztosított - fontos szerepet kap a külföldi hallgatók önköltséges képzésének bővítése. Az önköltség díjának bevételét az egyetem saját képzési, kutatási céljaira és a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására fordíthatja.
   
A hallgatói mobilitás erősítése céljából a felsőoktatási rendszer támogatja a magyar hallgatók külföldi részidős tanulmányait: 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százalékának biztosít legalább 1-3 hónapos időtartamú ösztöndíjas részképzést.

Három hónapos "állami" ösztöndíj külföldre
©

A finanszírozás alapelveként rögzítik, hogy az állam a hallgatót illetőleg a támogatott szakképesítés megszerzését, és nem az intézményt támogatja. Egy "voucher" rendszer bevezetését nem látják megalapozottnak, sem indokoltnak, mivel ez a fővárosi egyetemeket erősítené, a vidékieket kiüresítené.
   
A hallgatóknak egyetértési jogokat biztosítanának a térítési és juttatási szabályzat elfogadásában, az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének kialakításában, az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában.
   
A nemzeti felsőoktatási törvényről szóló koncepció rögzíti, hogy az előterjesztés új közfeladatot nem eredményez, már meglévő közfeladat-ellátás megszüntetését sem eredményezi. A felsőoktatási rendszer működtetésének szakmai minőségi, gazdasági, hatékonyságát, nemzetgazdasági hasznosságát növeli.

 MTI